Az egyik legnagyobb probléma a váratlanság – hangsúlyozta Kőrös András. Az ezzel foglalkozó szakemberek percre pontosan meg tudják mondani, hogy egy vad mikor mozdul és merre, az sofőr azonban ezeknek az információknak nincs birtokában
A közútak mentén ráadásul sokszor elég jó a takarás, így ha egy vad felbukkan a fél lába már az aszfalton van.
Ellentétben Skandináviával, ahol az útszakasz melletti területek jelentős részét lecsupaszították, megkönnyítve ezzel a mozgó állat észlelését – emelte ki a vezetéstechnikai instruktor.
A szakértő felhívta a figyelmet, hogyha szarvastehén kandikál ki az út szélén, számítani lehet rá, hogy elindultát az egész rudli követi. Ilyen esetben teljesen meg kell állni és átengedni az állatokat.
Ha viszont adott a tempó és szembeforgalom is van, kockázatos lehet a hirtelen kerülés, tehát a kisebbik rossz a vad elgázolása lehet – nagyobb az autóban ülök túlélési edélye.
Folyamatos gyakorlással, tréningeken el lehet sajátítani a veszélyhelyzetben is hasznos, hirtelen döntéseket - tette hozzá.