Az online biztonságról már azelőtt érdemes beszélgetni, hogy gyermek megkezdi kalandozását a világhálón. A szülő feladata a folytonos tájékozódás a folyamatosan változó virtuális veszélyforrások és a védekezési lehetőségek felől. Ahhoz, hogy megfelelően tudjanak reagálni és hasznos instrukciókkal ellátni a gyermeket, fontos, hogy kellően felkészültek legyenek az adott szituációkban.
A legfontosabb megértetni a gyerekkel, hogy ne tegyen semmi olyat online, amit a való életben sem tenne; legyen ez személyes információk megosztása vagy idegenekkel történő beszélgetés. Másik lényeges feladat annak elmagyarázása, miért nem szabad bármilyen üzenetet megnyitni vagy bármilyen linkre rákattintani, hiszen könnyen lehet, hogy adathalász szándékkal küldték.A tanácsok és az iránymutatás segítenek a gyerekeknek abban, hogy kritikus gondolkodásuk fejlődjön és ezáltal biztonságosabban használhassák az internetet.
Ugyancsak elengedhetetlen, hogy megértsék, az interneten minden egyes lépésünknek nyoma marad, minden, amit posztolunk, megosztunk, örökre ott is marad. Arra is fel kell hívni al figyelmüket arra is, hogy olyan jelszavakat kitalálniuk, amelyek véletlenszerűen kiválasztott betűket és számokat is tartalmaznak.
„A gyerekek sosem voltak jók abban, hogy az idősebbekre hallgassanak, viszont a felnőttek szokásait könnyen átveszik”
– jegyezte meg az író és aktivista James Baldwin. A legjobb módon tehát példamutatással lehet hatni a gyerekre. Bizonyított, hogy a szülők médiahasználati szokásai közvetlenül befolyásolják, hogy gyermekeik mennyi időt töltenek a technológiai eszközökkel. Ezt észben tartva jobb, ha a felnőtt is korlátozza a képernyő előtt töltött idejét, hogy gyermeke ne érezze azt, versenyeznie kell a figyelméért.
Az internetről való letiltás semmiképpen sem célravezető, így fontos, hogy gondoskodjunk az online és offline időben való egyensúly megtartásáról.
Az utóbbi időben a Kék bálna eset, illetve a napokban a Momo-ügy is kifejezetten gyerekek ellen irányult. Momo egy elsősorban Whatsappon, de Facebookon és YouTube-on is ijesztgető álprofil, amely gyerekeket rémisztget – sajnos már magyarul is. Emellett pedig különböző feladatokat ad a gyerekeknek, akik legtöbbször nem mernek szólni a szüleiknek.
„Fontos lenne, hogy a szülők napi szinten megbeszéljék az online élet történéseit, bizalmi viszony alakuljon ki a gyerekekkel, akik bátran mernek hozzájuk fordulni”
– hangsúlyozta Csizmazia-Darab István, az ESET IT-biztonsági szakértője, aki szerint a szülő el tudja magyarázni, hogy az ilyen fenyegetés ijesztőnek látszik ugyan, de a rémalak nem valóságos, hanem rosszindulatú emberek gonoszkodása van a háttérben.
„Le kell tiltani, nem szabad rá válaszolni” – fogalmazott. Mint mondta ha kell, a szülő akár maradjon fent a gyerekkel éjfélig a szobájában, hogy megnyugtassa. Hozzátette: az is jó lenne, ha a közösségi szolgáltatók aktívan kiszűrnék és kitiltanák az álprofilokat és hasonmás utánzóikat, „mert eddig sajnos nem tettek semmit”.
A szakemberek szerint semmiképp sem szabad a háta mögött ellenőrizgetni a gyereket. A folyamatos kommunikáció mellett érdemes technikai oldalról is elővigyázatosnak lenni.
- Fizikai védelem: nem szabad az eszközöket őrizetlenül, belépési rendszerünket védjük PIN-kóddal, jelszóval, időzített automatikus zárral
- Közös használatú iskolai gépek: érdemes ezért felhívni a gyerek figyelmét, hogy ilyen esetekben privát böngészési ablakot használva szörföljön a neten
- Letöltések: leggyakrabban letöltésekkel és telepítésekkel kerülnek különböző vírusok az informatikai rendszerekbe, éppen ezért érdemes felhívni a gyerekek figyelmét, hogy letöltéskor legyenek körültekintőek és adott esetben kérjenek tanácsot