Volt idő, amikor Magyarországot és a magyar identitást Erdély jelentette, emiatt is érzékeny téma a terület elcsatolása – hangsúlyozta Romsics Ignác, az 'Erdély elvesztése 1918-1947' című könyv írója az Aréna című műsorban. Mint mondta: a határok meghúzásában a magyar oldalnak is felelőssége volt.
Romsics Ignác elmondta, hogy 'Erdély megnyerése', mint cím, fel sem merülhetett, hiszen nem ez történt.
Magyarországtól elkerült Erdély, de ebben nemcsak a nagyhatalmak felelőssége, hanem a magyar politikai oldal felelőssége is benne van.
A történész és egyetemi tanár szerint - más szakember állításával szemben – abszurdum az, hogy erős magyar hadsereggel és nagyhatalmi támogatással Erdély visszaszerezhető. Szerinte a témával foglalkozó történészek nagy része ezzel egyetért.
"Magyarország ugyanannak a katonai és politikai szövetségnek, az Európai Uniónak és a NATO-nak a része, ami egy ilyen fajta konfliktust ebből a szempontból is kilátástalanná, vagy értelmetlenné tesz, de ha valaki a könyvet is megnézi, akkor a könyv utolsó mondata az, hogy
mindaddig, amíg Erdélyben lesznek magyarok - és ez reméljük sokáig így lesz - addig Erdély a magyaroké is"
- magyarázta a történész.
Romsics Ignác arról is beszélt, hogy a magyar baloldal mindig is másként ítélte meg Erdély és Trianon kérdését, mint a nemzeti gondolkodásúak.
A magyar baloldal viszonya a nemzeti kérdéssel mindig problematikus volt: 1890-től kezdődően megalakul a magyar szociáldemokrata párt, a magyar baloldal egy más álláspontot foglal el ebben, mint a hagyományos történelmi pártok - tette hozzá. Mint mondta, ez érthető, mert
a magyar szociáldemokrata párt és a hozzá kapcsolódó erők - internacionalista pártok - nem nemzeti keretekben gondolkodnak, hanem a világ proletariátusának harcában gondolkodnak.
Ebből az következik, hogy 1918-ban éles helyzetben, a hagyományos magyar politikai elit próbálja menteni a menthetőt, de a szociáldemokraták vezetői azt mondják, hogy jó, hogyha el akarnak szakadni és föderalizálódni, ám legyen, nem fogják megakadályozni.
A szociáldemokraták a világháború előtt sem akartak revíziót, 1945 után a kommunista párt volt leginkább kész a területfeladásra, 1956 után Kádár János sem erőltette a visszacsatolást, és a rendszerváltás után a határon túli magyarok érdekében mindig a jobboldali kormányok hoztak fontos döntéseket – sorolta a példákat Romsics Ignác történész, egyetemi tanár.