Az új kormánystruktúra kialakítása után változik az állami vagyon kezelésének rendszere - mondta a kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában. Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy milyen szempontokat vett figyelembe a kabinet.
"A tárca nélküli miniszteri pozíció létrehozásával, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladatrendszerének újraszabásával egyértelmű az állami, kormányzati cél:
az állami vagyon kezelése a lehető leghatékonyabban működjön"
- mondta Kovács Zoltán. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson - tette hozzá -, számtalan dolgot kell figyelembe venni: többek között az állami vagyon nagyságát és jellegét, hogyan kell egyértelműsíteni a szabályokat, milyen célkitűzések vannak az állami vagyon megtartásával, adott esetben gyarapításával kapcsolatban, de a gazdálkodás terén is rendet kell tenni.
Kovács Zoltán elmondta azt is, hogy a kormánynak milyen elvárásai vannak a vagyonkezelés területén. "A kormányzati és miniszterelnöki elvárás az, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásban egyértelmű,
átlátható, transzparens szabályok legyenek, amelyek a nemzeti vagyon értékállóságát, vagy gyarapítását a lehető leghatékonyabban teszik lehetővé"
- hangsúlyozta a kormányszóvivő.
A beruházások, a fejlesztés kérdése ezért került más minisztériumokhoz, de az ott létrejövő új vagyonelemek az idő előrehaladtával ugyanúgy kerülhetnek a vagyonkezelő, illetve a vagyonkezeléssel foglalkozó szervezetekhez - tette hozzá.
A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozik az új szervezeti struktúra kialakítása.
Kovács Zoltán szerint kormányzati, vagy akár a miniszterelnök szintjén is
egy jobban átlátható, egyértelmű vagyongazdálkodásra van szükség, mint ami az előző években volt.
Kovács Zoltán hozzátette: a kabinet célja, hogy az évtizedek óta érintetlen területen is egyértelmű szabályok jöjjenek létre.
A magyar gazdaság stabil és erős
A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy a forint euróhoz viszonyított gyengülését nem a magyar gazdaság okozza, mert a gazdaság stabil és erős.
A magyar gazdaság állapota semmilyen szempontból nem teszi indokolttá az árfolyam megbicsaklását, vagy azt amit most látunk, hiszen az elmúlt években elért eredmények azt mutatják, hogy
a magyar gazdaság nagyon jó állapotban van és erős - ez nemcsak a makró számokban látszik, hanem azokban a lépésekben, ami kormányzati szintről meg tudott valósulni
- jegyezte meg. Kovács Zoltán arról is beszélt, hogy szerinte spekulációs hatásoknak van kitéve a magyar fizetőeszköz.
"A kormányzat is figyeli ezeket a folyamatokat, de elsősorban Nemzeti Banki felelősségről van szó, ilyen keretek között a hozamok nem nőnek, a kamatemelési folyamat elindult, de a hozamokban nem történt nagy változás" - mondta.
Elmondta azt is, hogy a magyar államadósság, vagy a büdzsé finanszírozásában 20 százalék környékére olvad lassan a külföldi arány, tehát belföldről tudják finanszírozni a büdzsé hiányát. Minden olyan adottságunk megvan, ami a magyar gazdaság sérülékenységét próbálja minimalizálni.
A következő évi büdzsében az országvédelmi alap másfélszereserével arra készülünk fel, hogy az ilyen típusú váratlan nyomások kivédésére lehetőségünk legyen
- emelte ki. A kormányszóvivő hangsúlyozta, a kabinet nem minősítheti a jegybank monetáris politikáját, mivel az az ő szuverén döntése, illetve azért se, mert egymást tiszteletben tartva sikerült a magyar gazdaság mozgásterét és lehetőségeit bővíteni.
Kovács Zoltán úgy érzi, a korábbi válságok is kezelhetőbbek lettek volna, ha a kormány és a Nemzeti Bank együttműködése harmonikusabb.