Idén szokatlanul korán jelentek meg a tiszavirágok, május 28-án már lehetett látni néhány példányt - mondta Gál János, a Hortobágyi Nemzeti Park természetőre.
"A tiszavirágzás a Tisza-tó térségében június 15-e környékén szokott lenni, ilyen korán még soha nem láttunk a térségben tiszavirágot"
- emelte ki. Hozzátette azt is, hogy a korai előrajzás okát nem tudják megmagyarázni, de a hirtelen jött nagy meleg állhat a háttérben.
"Május végén a 30 fokos felmelegedés viszonylag ritka, illetve a Tisza felszíni vízhőmérséklete 23-24 fokos, ami szintén szokatlan ebben az időszakban. Talán ez lehet az oka, hogy most egy kicsit hamarabb elkezdtek kibújni a lárvabőrből a kérészek" - mondta.
Gál János azt is elmesélte hogy általában egy-két nap a fő rajzás, amikor a legnagyobb tömegben vannak a tiszavirágok, előtte pár nappal vannak előrajzások, illetve utána egy-két nap utórajzás szokott bekövetkezni.
A főrajzás idején több milliárd kérész van a Tisza-tavon.
A tiszavirágzás idejére túrákat is szerveznek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál, ezeknek az idejét egyelőre még nem lehet tudni. A Nemzeti Park munkatársai folyamatosan figyelik a vizet, az eredményeket felteszik a honlapjukra, amelyből kiderül, hogy milyen intenzitással látható már a tiszavirágzás - mondta Gál János.
A kérészek rövid életének fontos mozzanatát, a vedlést nézhette végig Király Mariann, akinek a combjára pottyant egy tiszavirág és vedleni kezdett. Mi is megnézhetjük:
A tiszavirág egy iszapban, fenékaljzaton lakó állat, három évig fejlődik lárva alakban a víz alatt. A lárvából kifejlődik az imágó, aki már nem táplálkozik, csak a lárva által felhalmozott tartalék tápanyagot éli fel, csak a párzásra összpontosít, és utána el is pusztul. A párzás után lerakják petéiket, és a petékből kikelő lárvák fejlődnek újra három éven keresztül az iszapban. A kifejlett imágó csak néhány óráig él, ezért is mondják azt, hogy tiszavirágéletű.