Mint bármely más vállalkozásnak, a boltos kereskedőknek is számolniuk kell működési költségekkel. Ki kell fizetniük az építés árát, a bolt bérleti díját, az áramot, a fűtést, és a takarítás számláit is. Ezen kívül a dolgozóinak a bérét is saját zsebből fizeti - olvasható a blokkk.com blogon.
A kereskedő pénze az árrés, ami az árubeszerzés és az áfa elszámolása után a kereskedőnél marad. Természetesen az elmúlt években a forgalom emelkedésével együtt nőtt az árrés tömege is, hiszen
ha több fogy valamiből, akkor több pénz is maradhat a boltosok pénztárában, és a zsebében.
Az elmúlt években szépen gyarapodott a boltosok bevétele az átlagot tekintve. A kereskedő árrését a statisztikában az úgynevezett kibocsátás fedi le (ami több a megtermelt ágazati GDP-nél), ebben minden költség és az eredmény is benne van.
A boltos kereskedelem kibocsátása - árrése - is szépen gyarapodott, az összegét tekintve a forgalom bővüléséhez igazodva.
A nemzetgazdaság összes kibocsátásához mérve 3,5% a boltos kiskereskedelem részesedése, a hozzájárulása a GDP-hez pedig 4-5% között mozog.
A boltosnak csak a bevétel negyede marad a zsebében
Az adatokból az derül ki, hogy az elmúlt öt esztendőben a boltos kiskereskedelem súlyának megfelelően húzta a gazdaságot is, saját, a zsebében maradó pénzének aránya a kiskereskedelmi forgalomhoz mérve nagyságrendjét tekintve nem változott. (2013-ban még 2% alatt volt a boltos forgalom volumenének növekedése, ezt követően ugrott 5-6% környékére, 2017-ben pedig kereken 5% volt.)
De az is világosan látszik, hogy
a boltok pénztáraiban hagyott pénz háromnegyede nem a kereskedőé, mivel a bevételen osztoznia kell
a beszállítókkal, termelőkkel, iparosokkal, és az állammal is, aki a különféle adók, legnagyobbrészt az áfa révén nem kevés hasznot húz a piacból:
| 2013 | 2015 | 2017 | |
| árrés (kibocsátás) | 2.051 | 2.333 | 2.710 |
| boltos bevétel | 8.514 | 9.278 | 10.426 |
| arány | 24% | 25% | 26% |
*Táblázat forrása: KSH; érték: milliárd forint; boltos bevétel: kiskereskedelmi forgalom
Az árrés alakulásában számos tényező játszik szerepet.
Jelenleg a legfontosabb, hogy a bérköltségek a bevételnél sokkal nagyobb ütemű emelkedése egyre több pénzt vesz el a kereskedőktől.
De az arányokat tekintve számít az áfakulcs csökkentés is, vagy az import termékek esetében a nemzetközi piacok árai, vagy éppen a fogyasztás átrendeződése, az iparcikknek az élelmiszereknél gyorsabb ütemű értékesítése is.