A ráfordításhoz képest jól működik a magyar egészségügyi rendszer – mondta kórházszövetség elnöke.
„Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar lakosság rendkívül beteg, tehát mi nagyon sokszor keressük fel az orvost”
– hangsúlyozta, hozzátéve: nyugati országok állampolgáraihoz képest egy magyar ember 5-6-szor gyakrabban fordul doktorhoz.
Hozzátette azonban, hogy az emberek sokszor fölöslegesen mennek el orvoshoz. A Ratkó korszakban született emberek tömegei hamarosan rázúdulnak az egészségügyre, amire az intézményrendszer nincs felkészülve – mondta Svébis Mihály, aki jelezte, vannak humánerőforrás-problémák is. „Van ápolónő hiányunk, van orvoshiányunk, bár itt közrejátszik az elvándorlás is, és ez az utóbbi időben lényegesen csökkent, de azért ezeket a problémákat az elkövetkezendő időszakban orvosolnunk kell” – fogalmazott.
A kórházszövetség elnöke szerint folytatni kell a béremelést, véleménye szerint további 30-40 százalékra lenne szükség, elsősorban a szakdolgozóknál. A kórházak finanszírozását is növelni kellene – tette hozzá. „Ha a finanszírozás elég lenne, akkor nem kellene minden év végén konszolidálni a kórházakat” – emelte ki Svébis Mihály.
Példaként említette, hogy hiányzik a rendszerből az amortizáció, a gépek cseréjének költsége. Az új beavatkozások, új technikák berendezéseket igényelnének, ezek ára azonban nagyon magas.
„Az egyik oldalon van az ésszerűtlen megszorítás, de ugyanakkor a másik oldalon pedig sok-sok millió forint megy ki az ablakon”
– fogalmazott. A túlköltekezés az eszközök beszerzésénél tapasztalható: ha azokat közvetlenül a gyártóktól vennék meg, a mostani ár feléért, harmadáért kapnák meg a kórházak, ehelyett ma tendert kell kiírni, amin a forglamazók indulhatnak el – mondta Svébis Mihály az Arénában.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ahhoz, hogy vissza kell adni a területen dolgozók presztizsét, növelni kell a nővérek megbecsültségét, és nyugalmat kellene teremteni a szektorban. „Ahhoz, hogy nyugalom legyen, ahhoz kell megfelelő létszámú humánerőforrás, megfelelő finanszírozás, hogy bizonyos, jól kiszámítható keretek közöt tudjanak dolgozni a kórházak” – fogalmazott.
A kórházszövetsgének lesznek javaslatai az új kormány számára, a szaktárca továbbra is számíthat a szervezetre – mondta Svébis Mihály, aki kiemelte, az elmúlt két évben csökkent a külföldre vándorlás, ami a béremeléseknek köszönhető. Ezt azonban folytatni kellene.
„Ha ez a béremelés, fizetésrendezés folyamat lesz az elkövetkezendő időszakban, akkor el tudunk oda jutni, hogy ennek megtartó ereje lesz”
– hangsúlyozta.
Csökkent a rezidens elvándorlás is – mondta. Évekkel ezelőtt a végzettek csupán 40 százaléka jelentkezett a rezidens rendszerbe, ma 5200-5300 orvosjelölt van az országban. Mindössze 7 százalék jelezte, hogy külföldre megy. Nagy szerepe van ebben az ösztöndíjaknak. Svébis Mihály az Arénában azt mondta, a hálapénzt végérvényesen a bérek rendezése után lehetne kivezetni a rendszerből.