Nem javultak, de legalább nem is romlottak az eredmények - ez derült ki a 2017-es kompetenciamérés eredményeiből. A matematikai és szövegértési kompetenciát mérő tesztek átlagpontszámából jól látszik, hogy hiába szabta át a kormány a teljes közoktatást és szakképzést, a hatodikos, nyolcadikos és tizedikes diákok teljesítménye alig-alig változott - írta az Eduline.
„Az adatok a közoktatás teljesítményének időbeli alakulásában nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról. Számottevő különbségek nem tapasztalhatók, enyhe ingadozásokat láthatunk mindössze a szövegértés és a matematika területén” – olvasható az Oktatási Hivatal elemzésében, amelyben azt is hozzáteszik: a különbségek olyan kicsik, hogy „azokkal sem a fejlődésre, sem a teljesítményromlásra vonatkozó következtetéseket nem lehet érvényesen alátámasztani”.
Településtípusok és iskolatípusok szerint is óriási a különbség
Még mindig hatalmasak a különbségek a falusi és a fővárosi iskolákban tanulók, a budapesti, a nyugat-magyarországi, valamint az észak-magyarországi és észak-alföldi diákok teljesítménye között. A legrosszabb átlageredményeket mind matematikából, mind szövegértésből az észak-magyarországi és az észak-alföldi diákok, valamint a községekben élő tanulók produkálták, míg a legmagasabb pontszámot a budapesti diákok szerezték.
Még ennél is nagyobb a különböző iskolatípusok tanulói teljesítménye közötti különbség. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók 160-175 ponttal jobb átlageredményt értek el, mint az általános iskolákban tanuló kortársaik, az előnyük a 10. évfolyamon is jelentős marad – jobb eredményeket értek el a négyosztályos gimnáziumok tanulóinál is, a szakképző intézményekbe járók pontszámához képest még nagyobbak a különbségek. Persze ez aligha meglepő – emeli ki az Oktatási Hivatal -, hiszen a szerkezetváltó, vagyis hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba a diákok komoly kiválasztási folyamatot, szelekciót követően kerülnek be.
Szakközépiskolák: szomorú eredmények
A szakközépiskolákban – vagyis a korábbi szakiskolákban – azonban siralmasak az eredmények. A hároméves szakképzést választó diákok nemcsak az országos átlagnál szereztek sokkal kevesebb pontot, a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el. „Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai, illetve szövegértési képességekkel rendelkeztek, hiszen ők már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban ezekből az adatokból is kirajzolódik, hogy egy egész középiskolai képzési forma tanulói (a populáció 20%-a) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos matematikai és szövegértési képességszintjét sem” – olvasható az elemzésben.
Nem véletlen, hogy pedagógusok és oktatáskutatók már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy az újraszabott szakképzésben nagyon alacsony a közismereti óraszám - a kilencedikes szakközépiskolásoknak magyarból, matematikából és társadalomismeretből is mindössze heti 2-2 órájuk van, a tizedikesek pedig már csak heti 1 órában tanulnak magyart és matekot -, így nincs elég idő a készségfejlesztésre.