A január 13-i tordai rendezvény után több helyen is voltak megemlékezések, többek között Brüsszelben is, ahol a tordai ünnepi előterjesztést átadták az Európai Parlament illetékeseinek. Az előterjesztésben az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak püspökei közösen kérték, hogy Magyarország országgyűlése, Románia parlamentje, valamint az Európai Parlament nyilvánítsa január 13-át a Vallásszabadság Napjává. "Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan momentuma az európai történelemnek, amely mindhárom közösség szempontjából meghatározó és fontos értékeket szólaltat meg" - mondta Rácz Norbert Zsolt.
Az Erdélyi Unitárius Egyház kommunikációs koordinátora történelmi pillanatnak nevezte, hogy a magyar parlamentben február 20-án ötpárti konszenzussal hoztak törvényt arról, hogy január 13-a Magyarországon legyen a Vallásszabadság Napja, és külön kiemelt értékként ismerték el a vallásszabadság törvényét és annak 450 évvel ezelőtti kihirdetését Tordán.
Az emlékév rendezvényei március 9-én egy kettős eseménnyel folytatódnak. Az országház felsőházi üléstermében ünnepi konferencia zajlik, a Pesti Vigadóban pedig kulturális gálaműsorral fogunk ünnepelni. Ez utóbbira különböző erdélyi unitárius települések képviselői érkeznek közel 400-an, és még száz unitárius személy is érkezik máshonnan.
"E két rendezvénnyel szeretnénk egyfelől tudatosítani a február 20-i törvény jelentőségét, másfelől pedig kifejezni azt a tényt, hogy a Magyar Unitárius Egyház országhatárok fölött is létezik, ugyanis 2012 óta magában foglalja mind az Erdélyben, mind a Magyarországon élő unitáriusokat" - hangsúlyozta a kommunikációs koordinátor.