Kötelező lesz Magyarországon a bárányhimlő elleni védőoltás - jelentette be Lázár János a Kormányinfón. Az oltást 15 és 18 hónapos korban fogják beadni. Magyarországon a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét, az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7-1,7 százalék között mozgott. Világszerte a bárányhimlős betegek 90 százaléka 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek.
Az elmúlt években bevezetett védőoltások is fontos részét képezik a jól működő magyar oltási rendszernek – mondta Velkey György, és példaként a pneumococcus elleni vakcinát és a HPV-oltást említette mint fontos eredményt.
Most ehhez csatlakozhat a bárányhimlő elleni oltás, ám erről is nagy vita van.
"Vannak, akik azt gondolják, hogy sokkal jobb átesni a bárányhimlőn, mint védőoltást kapni, de a László Kórházban eltöltött évtizedek alatt
nagyon sok tragédiát és rettenetes lefolyású bárányhimlőt láttam"
- mondta az Mészner Zsófia gyermekinfektológus, és hangsúlyozta: félreértés, hogy a bárányhimlő elleni oltás idővel veszít hatékonyságából és felnőtt korban súlyosabb bárányhimlőt lehet kapni.
A BCG oltás ugyanakkor idővel kikerülhet a védőoltások köréből
– mondta Mészner Zsófia.
"Érzékeny ez a kérdés is, mert a tbc-s adatok azt mutatják, hogy a járások között négy-ötszörös különbség van az előfordulás gyakoriságában. Az egyik magyarázat, hogy a tbc ma is elsősorban a szegények betegsége, mégis furán venné ki magát, ha Budapesten a II. kerületi gyereket nem kellene beoltani, de a VIII. kerületben, ahol a friss statisztikák szerint ötször több a tbc-megbetegedés, be kellene oltani" - hívta fel a figyelmet egy kényes kérdésre Mészner Zsófia, és jelezte, a BCG oltás kivonásához az is kell, hogy tovább csökkenjen a megbetegedések száma.