Kevesen dolgoznak részmunkaidőben - lapszemle

Infostart
2018. február 20. 06:58
Egyre kevesebb az álláshely az élelmiszerüzletekben - írja a Világgazdaság. A Magyar Idők szerint élénkül a kereslet a házi pálinka iránt.

A Világgazdaság szerint Magyarországon száz emberből öten dolgoznak részmunkaidőben, nem jellemző a rugalmas foglalkoztatás. Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke a lapnak azt mondta: részmunkaidőben alig 200 ezren dolgoznak, de már több cég bevezette a munkaidőkeretben a törzsidőt és a peremidőt, vagyis például elegendő 9 és 14 óra között a munkahelyen tartózkodni.

A Magyar Idők arról ír, hogy a balliberális kormányok idejében mindenhol jelen volt a korrupció. A lapnak adott interjújában Budai Gyula, az Orbán-kormány egykori elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztosa beszámolt arról, hogy két év alatt 110 nagy ügyben folytatott vizsgálatot, amely a Medgyessy- Gyurcsány- Bajnai-kormány alatti beruházásokat érintette. A feltárt tények viszont nem mindig voltak elegendőek a büntetőeljárás kezdeményezéséhez.

A Magyar Nemzet arról tájékoztatott, hogy a labdarúgásba is betehette a lábát a politika, mivel állami milliárdokat kap a Szeged 2011 FC és a SZEOL SC is, annak ellenére, hogy egyik klub sem teljesít jól. Előbbi tulajdonosa - a lap szerint - Kiss-Rigó László megyés püspök, akit a miniszterelnök barátjának tartanak, a másik pedig Habony Árpádnak, a miniszterelnök tanácsadójának üzleti köréhez tartozik.

A Világgazdaság arról ír, hogy egyre kevesebb az álláshely az élelmiszerüzletekben, öt év alatt eltűnt az ágazatból 1500 piaci szereplő és 10 ezer munkahely szűnt meg. Ennek oka a nagy áruházakban a digitalizáció, a kistelepülések boltjaiban pedig vevőhiány lehet.

A Magyar Idők szerint tavaly 8,8 millió liter ötvenszázalékos pálinkának megfelelő párlatot főztek Magyarországon. Sokan otthon, saját üsttel állították elő a szeszt, ők 2017-ben 85 millió forint közterhet róttak le, tízmillióval többet, mint egy évvel korábban.

A Magyar Hírlapnak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ igazgatója azt mondta: a magyarországi agrárinnovációs eredmények külföldön is elismertek, ami a migráció szempontjából is jelentős. Hiszen ahol a mezőgazdaság fejlődését segítik, ott ahhoz is hozzájárulnak, hogy több élelmiszert állítsanak elő helyben, és ezzel megnő az adott ország stabilitása, ami lassítja a migrációt.