A 22 országban működő magyar intézetek nagyrészt maguk állíthatják össze éves programjukat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hammerstein Judit, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. „Bízunk az ő felkészültségükben és elsősorban a helyismeretükben” – tette hozzá a Balassi Intézet vezetője. A helyettes államtitkár szerint az intézetek dolgozói látják pontosan, hogy az adott országban mire van igény, befogadókészség, illetve, hogyan lehet eladni a magyar kultúrát, hogyan lehet a külföldi partnerekkel együttműködni.
Nagyon szigorú elvárás az intézetek felé, hogy a magyar kultúrát képviseljék – hangsúlyozta Hammerstein Judit.
„Olyan programot kell előállítaniuk, amely híven tükrözi a magyar kultúra gazdagságát”
– fogalmazott. Fontos továbbá a minőség és a műfaji sokszínűség.
Hammerstein Judit szerint a magyar intézeteknek az adott ország lakóit és az ott élő magyar közösségeket is meg kell szólítaniuk. A sepsiszentgyörgyi intézet ugyan magyar közegben működik, de feladata a román közönség megszólítása is – mondta a helyettes államtitkár.
Az évfordulókról és a súlypontokról Magyarországon döntenek
– tette hozzá a helyettes államtitkár. Idén például a V4-es elnökség kiemelt fontosságú, ennek minden intézet programjában tükröződnie kell.
Ukrajna kivételével valamennyi szomszédos országban van magyar intézet, tehát intézményes magyar kulturális jelenlét – mondta a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Világszerte 22 országban 24 magyar intézet működik. Az elmúlt évek intézetalapításai világos koncepciót rajzolnak ki – magyarázta Hammerstein Judit.
Az isztambuli magyar intézet megalapításával egy régi történelmi hiányosságot pótoltak – tette hozzá Hammerstein judit. „Az első világháború elsodorta a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Központot 1918-ban, és azóta tulajdonképpen nem hozta létre a magyar állam újra ezt az intézetet” – fogalmazott. Az intézményalapítás fontosságát az is jelzi, hogy az isztambuli levéltárak tele vannak magyar anyagokkal, a városban járva folyton magyar emlékbe ütközik a járókelő – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Nagyon fontos volt a magyar állam számára, hogy minden szomszédos államban nagyon erős intézményes kulturális jelenlétet hozzon létre – mondta a Hammerstein Judit. Egyetlen szomszédos ország van, ahol még nincs magyar intézet, ez Ukrajna – tájékoztatott. Az első lépést már itt is megtették: a kijevi magyar nagykövetségen megkezdte a munkáját egy oktatásért és kultúráért felelős szakdiplomata.
Hammerstein Judit elmondta: a korábban a tervek között szereplő Bakuban végül intézet alapítása helyett szakdiplomata képviseli a magyar kultúrát, míg a kolozsvári intézet vagy fiókintézet alapításáról még folynak az egyeztetések.
„Ahhoz, hogy a magyar állam intézetet tudjon alapítani bárhol a világban, ahhoz a másik félnek a fogadókészségére is szükség van”
– emelte ki a helyettes államtitkár.
Egy intézet alapításának és fenntartásának emellett komoly anyagi vonzata van, így tekintetbe kell venni azt is, hogy milyenek a Magyar Állam költségvetési lehetőségei – tette hozzá Hammerstein Judit.