Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője szerint bár minden közvélemény-kutatáson toronymagasan vezetnek a kormánypártok, az eredmények torzulhattak, ez erős túlmértséget is jelez
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője azonban úgy látja, hogy még ha így is van, akkor is nyernek a kormánypártok áprilisban.
„2014-ben 44 százalékos eredménnyel is kétharmadot ért el a Fidesz.
A mostani kutatásokból vegyünk le akár belőle 10 százalékot, a Fidesznek még akkor is nagyon jó esélye van megnyerni a választást”
- emelte ki.
Erre reagálva Pulai András azt közölte: az ellenzék irányába billenti a virtuális mérleget, hogy van mintegy 1,2-1,3 millió kormányváltást akaró, politikailag aktív bizonytalan szavazó. Ha tehát a baloldali ellenzéknek sikerül konszolidálnia a különböző pártok közötti erőviszonyokat időben, Pulai András szerint
maguk mellé állíthatják ezeket a szavazókat.
„Ha összeadjuk ezeket a szavazókat a baloldal mostani szavazóival, akkor 2,7 milliót kapunk, ami nagyon optimista szám, és ennyi nem lesz, de ez már több, mint amivel a Fidesz 2014-ben megnyerte a választást kétharmaddal. Mégis oda lyukadunk ki, ha a baloldalnak érdemben sikerül konszolidálnia a táborát a következő két és fél hónapban, ami nem egy könnyű megfejtés, akkor komoly veszéllyel tud lenni a Fideszre” - fejtette ki.
Lánczi Tamásnak erről a Bukás című film egy részlete jutott eszébe: amikor az utolsó napokban a Führer nem létező hadosztályokat tologat a térképen,
„Valóban, ha az MSZP-nek a következő két hónapban lesz másfél millió szavazója, akkor bizonyosan meg fogja nyerni a választást, de azért ilyen bravúrra 2014-ben sem volt képes” - hangsúlyozta.
A Századvég vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a baloldalon négy évvel ezelőtt is a bizonytalan szavazók mozgósításában bíztak, de akkor sem jött össze.
„A bizonytalan szavazók képzete egy olyan érzelmi kapaszkodó a baloldalon, amivel fent tudják tartani a reményt és a harci kedvet, hogy még érdemes küzdeni” - tette hozzá.