Újabb ötmilliárd forint áll rendelkezésre jövőre a várólisták rövidítésére, és a tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani – értesült a Magyar Idők az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Radikálisan csökkent Magyarországon a műtétre várók száma, és csökkent a várólisták hossza is 2012 óta, miután az egészségbiztosító valós idejű, központi várólista-nyilvántartásra kötelezte a kórházakat, és nyilvánossá tette a listákat. A kormány ezzel egyidejűleg jelentős forrást biztosított arra, hogy ne legyen anyagi korlátja az elvégezhető operációknak: 2014 és 2016 között összesen 12,2 milliárd forintot költöttek a legnagyobb várakozási idejű műtétek felgyorsítására.
A várólista-csökkentési program pluszforrásokat biztosított mind a kórházi ellátásra, mind a megelőző járóbeteg-szakellátási vizsgálatokra, és támogatási lehetőséget adott arra is, hogy a szabad kapacitással bíró szolgáltatók más szolgáltatók listájáról átvállaljanak betegeket. A programra idén ötmilliárd forintot különítettek el, és jövőre szintén ekkora forrással lehet számolni – tájékoztatta lapunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kórházak jövőre is tíz százalékkal magasabb térítési díjra számíthatnak az ilyen beavatkozások esetében.
Az intézmények jelenleg 13 műtétnél vezetnek kötelezően várólistát (ezek közé tartozik a szürkehályog-, valamint a térd- és csípőprotézis-operáció), emellett 21 olyan, úgynevezett kapacitáshiányos ellátásnál is időpontot adnak, amelyeket csak hatvan napon túl tudnak vállalni (ilyenek a sérv- vagy a nagyobb fül-orr-gégészeti műtétek nem daganatos betegeknél). Összesen 123 intézet vezet várólistát, ezekben éves szinten megközelítőleg 190 ezer várólistás operációt végeznek.
A várólista-csökkentési program indulásakor, 2012 júniusában mintegy 70 ezren szerepeltek a különböző várólistákon. 2017 decemberére ez valamivel több mint 27 500-ra csökkent. A várakozási idő az összes várólistát figyelembe véve öt év alatt átlag 61 napról 40 napra csökkent, miközben több beteget láttak el. Kevesebb mint húsz nap alatt elvégzik ugyanakkor például az orrmelléküreg-, a mandula-, a prosztata- és a nőgyógyászati műtéteket.
A tervezhető, kötelező várólista-regisztráció alapján igénybe vehető, 60 napot meghaladó tényleges várakozási idejű ellátások esetén jelentősen, 2014 és 2016 között átlagosan több mint 35 százalékkal mérséklődött a várakozási idő, átlagosan 12 százalékkal több beteg ellátása mellett. A tendencia idén az év első felében is folytatódott, az adatok további, átlagosan 4 százalékos csökkenést mutatnak a várakozási időben.
A tényleges várakozási idő a legnagyobb mértékben a szürkehályog-műtéteknél csökkent (50 százalékkal), az ellátási esetszám a legnagyobb mértékben, mintegy 25,7 százalékkal a térdprotézisek esetén növekedett. A szürkehályog-műtétek tényleges várakozási ideje átlagosan már csak 44 nap, miközben ez az egyik leggyakoribb kórházi beavatkozás, amit évente mintegy 80 ezer páciensnél végeznek el. Ez a magyarázata annak, hogy a viszonylag rövid várakozási idő ellenére is sokan, jellemzően tízezernél is többen vannak a várólistán. Jelentős mértékben csökkent a várakozási idő a csípő- és a térdprotézis-műtéteknél.
Az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarországon van az egyik legrövidebb a várakozási idő az OECD-országok között. A szürkehályog-műtéteket a 14 ország közül Hollandia és Olaszország után hazánkban végzik el a legrövidebb idő alatt (a leghosszabb várakozás, 464 nap Lengyelországban van). A csípőprotézis-beültetéseknél a 8. legjobb eredménnyel rendelkezünk (a legtöbbet szintén a lengyel betegeknek kell várakozniuk, átlagosan 405 napot).
A térdprotézisműtéteknél hazánké a 9. legjobb eredmény. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a várólisták esetében a legfontosabb jelzőszám a tényleges várakozási idő, ami a legtöbb esetben rövidebb, mint amit a nyilvánosan is elérhető várólisták mutatnak. Ezért a tervek szerint jogszabályba iktatják, hogy minden betegnek a lehető legkorábbi műtéti időpontot kell felajánlani. Fontos azonban kiemelni, húzták alá, hogy a várólisták egyetlen nagy műtétnél sem szüntethetők meg, hiszen már csak szervezési okból sem lehetséges mindenkit azonnal megoperálni.