Az Egyesült Államok 214 millió dollárt költ el légibázisainak megerősítésére, elsősorban Kelet-Európában. A pénz nagy része Luxemburgba megy, míg a második legnagyobb összeg Magyarországra, Kecskemétre érkezik.
Kiss Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádió kérdésére elmondta, hogy a kecskeméti fontos bázis, és ráfér a fejlesztés. A döntés azonban kényes, mert az oroszok ennek valószínűleg nem örülnek. Hozzátette azonban, hogy
Magyarország NATO-tag, így azok a fejlesztéseket kötelezőek, amelyeket a döntéshozó szervezetek elfogadtak.
Hasonló fejlesztések történtek és zajlanak most is Romániában és más országokban is.
Korábban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy Kecskeméten az üzemanyag-tárolók bővítése, a felszállópálya aszfaltburkolatának felújítása valósul meg. A honvédségi repülőtér két-három tucatnyi amerikai vadászgép, akár F–22-es vagy F–35-ös lopakodók ideiglenes állomásoztatására is alkalmas lesz válsághelyzetben.
Az amerikai fejlesztések időzítése azért is érdekes, mert
a magyar kormány nemrég döntött arról, hogy az alföldi bázist kettős hasznosításúvá fejleszti,
azaz kiépíti a civil gépek fogadásának lehetőségét egyebek mellett a kecskeméti Mercedes-gyár szállítási igényeivel összhangban.
Húsz év után újraindul a katonaipilóta-képzés Magyarországon
Koller József, a szolnoki helikopterbázis parancsnoka az M1-en közölte: a képzés beindítását, a leszerelő katonai pilóták pótlása, illetve az új repülőeszközök hadrendbe állítása teszi szükségessé.
A pilótaképzés 15-20 hallgatóval indul 2018-ban.
A bázison a NATO-csatlakozáskor volt legutoljára jelentős fejlesztés, a közelmúltban olyan apró módosításokat eszközöltek, amelyekkel a legnagyobb katonai szállítógépek érkezése sem okoz gondot. Ez utóbbi tette lehetővé, hogy a honvédség helikoptereit oroszországi nagyjavításra szállító An–124-esek úgy tudjanak parkolni, hogy közben ne blokkolják a repülőtér forgalmát.