Köves Slomót az M1 aktuális csatorna híradójában arról kérdezték, hogy a vezető rabbi a 168 órának elmondta, idén is kapott hanukai üdvözletet Vona Gábortól, a Jobbik elnökétől. Ebben Vona Gábor és a Jobbik "Isten áldását kérik a hanukai ünnepléshez".

Köves Slomó azt mondta: olyan politikusoktól, akik éveken keresztül a rasszista gyűlöletet terjesztették, és még mindig olyan parlamenti képviselőket tudnak a soraikban, akik például "a zsidók Dunába lövését egy befejezendő feladatnak tekintik", ezt cinikus gesztusnak tartja. Hozzátette: tavaly erről bővebben volt szó, és azóta sem változott sem a helyzet, sem a véleménye.

Az ő üzenetük - mondta a vezető rabbi -, hogy ha valaki úgy érzi, a sötétséget terjesztette, úgy teheti jóvá, ha a fényt terjeszti; vagyis amilyen vehemenciával a rasszista gyűlöletet terjesztette a Jobbik a magyar falvakban, ugyanúgy kellene egymás megértését és elfogadását terjeszteniük, nem proklamációkban, hanem a cselekedetek szintjén.

Meggyújtották az első hanukagyertyát a Nyugati téren

Meggyújtották az első gyertyát a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napján, kedden a budapesti Nyugati téren felállított kilencágú gyertyatartón.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija köszöntőjében hangsúlyozta: hanuka a győzelem ünnepe. "Hanukakor ünnepeljük azt a győzelmet, amit a fény aratott a sötétség felett", a csoda a természet felett, a hit a kétely és az igazság a hazugság felett - fogalmazott.

Az idei ünnepen a nemzetközi politikában győzedelmeskedő igazságot is ünneplik - tette hozzá, utalva Donald Trump múlt heti bejelentésére, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Köves Slomó szerint a bejelentés és az azt követő öröm is tulajdonképpen "abszurd", hiszen 3700 évvel Ábrahám, 3300 évvel Mózes, 2800 évvel Salamon és 70 évvel Izrael újjáalapítása után "evidencia" kéne legyen, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa. Csakhogy a hazugság, ha sokszor mondják, "virtuális valósággá válik".

Hozzátette: a hanuka arra emlékeztet, hogy elég egyetlen gyertyát meggyújtani, hogy elillanjon a "félelmetes sötétség", elég kimondani az igazságot, hogy eltűnjön a hazugság, "elég ragaszkodni a hitünkhöz, és a kétely rögtön eltűnik".

A vezető rabbi kitért arra, hogy a Nyugati téren saját csodájukat is ünneplik, hiszen ez már a huszadik hanukaünnep a budapesti téren. Amire "2000 évvel ezelőtt őseink köteleztek, hogy a csoda, a fény, a hit és az igazság fényét mindenhova vigyük el, ne csak a saját otthonukba és a saját közösségeinkhez, hanem minden emberhez", Budapesten évről évre megismétlődik. Az első köztéri gyertyagyújtás óta eltelt 19 év alatt pedig a hanukai gyertyagyújtás természetessé vált Budapesten - tette hozzá.

A nyolcnapos ünnepen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek a zsidók. Az ókori ázsiai Szeleukida Birodalom akkori uralkodója, IV. Antiokhosz Epiphanész időszámítás előtt 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, és megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását. A zsidók azonban föllázadtak és három évvel később Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A hagyomány szerint a zsidó szabadságharcosok a szentély megtisztításakor csupán egy napra elegendő tiszta olajat találtak, amikor szerették volna újból meggyújtani a fényt a menóra mécseseiben. Isteni csoda folytán azonban az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

A zsidóság erre a csodára emlékezik a nyolcnapos ünnepen. A hanuka első estéjén egy, majd minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt menórán, a hanukián. A hanukia a hétágú menórával szemben kilenckarú: nyolc ága van a nyolc napra való egy-egy gyertyának és egy kilencedik az ezeket meggyújtó "szolgagyertyának".