Trianon következményei a mai napig és még igen hosszú ideig minden magyar kormány politikáját meg fogják határozni – mondta Romsics Ignác.
„Magyarországon csak mintegy kétharmada maradt a magyaroknak, több mint egyharmaduk a szomszédos országba került. Ez 1920-ban több mint hárommillió ember volt, még ma is több mint kétmillió. Ettől egyetlen magyar kormánynak sem lehet függetlenednie. Nemcsak emberekről volt szó, hanem területekről, nyersanyagokról, kulturális emlékekről – ezek szintén mai napig ható tényezők.”
A Magyarország története című, nemrég megjelent könyv és benne a Trianonról szóló rész nem érzelmi alapon született, ugyanakkor az eseményekhez a ma embere is többféleképpen viszonyulhat – hangsúlyozta Romsics Ignác.
„Lehetett akkor úgy viszonyulni, hogy az egész úgy, ahogy van egy oktroj és mindent vissza – a két háború között hallottunk ilyesmit. Lehetett úgy viszonyulni 1945 és a 80-as évek vége között, hogy nem vagy minimálisan beszélünk róla – az akkori tankönyvekből ezek az adatok jórészt hiányoztak is. A rendszerváltás óta is eltelt már közel harminc év, és ez egy pluralista társadalom, ennek megfelelően a Trianonnal kapcsolatos vélemények is különbözőek.”
A történész a nagy-Magyarország matricáknak és a hozzájuk kötődő matricáknak nem örül, de annak sem, ha valaki megpróbálja a szőnyeg alá söpörni Trianont és annak következményeit.”
„Nem Trianon a problémám, hanem annak következményei, az a több mint kétmillió magyar, aki a szomszédos országokban él. Az én véleményem szerint Trianonnal nem az volt a fő baj, hogy egy multietnikus birodalmat nemzetiségi elv szerint felosztott, ez megtörtént minden nagy multietnikus birodalommal az elmúlt kétszáz évben a térségünkben, hanem az, hogy a nagyhatalmak a maguk által meghirdetett etnikai elvet ott sem tartották be, ahol simán, minden probléma nélkül betarthatták volna.”
Romsics Ignác szerint a trianoni békeszerződésben az nem megindokolható, hogy miért kellett magyar többségű határ menti sávokat is elcsatolni.