„Nem lesz érdemi változás az egészségügyben, ha nem tudjuk tovább emelni a béreket” – hangsúlyozta a tárcavezető. Megerősítette azt a véleményét is, hogy az államigazgatásban még mindig sokan dolgoznak, ezért kedvezőnek tartaná, ha a létszámot csökkenteni lehetne.
A miniszter szerint ezeken a területeken teljesítményt és eredményt vár el a társadalom, és az ország versenyképességéhez alapvetően hozzátartozó kérdésekről van szó. A további béremelések „elkerülhetetlenek, megspórolhatatlanok, és egyébként szerintem jó befektetések is - ha van hozzá teljesítmény” – fogalmazott Lázár János.
A kormány jelentős digitális és közlekedési infrastrukturális fejlesztéseket tervez – tette hozzá. Az e-kormányzást ki kell terjeszteni, a digitalizáció gyorsítását pedig „magán kezdi a kormány” – mondta. Erre a kabinet 2018 és 2020 között mintegy 200 milliárd forintot költene a tervek szerint.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kabinet a közúthálózat és a vasút nagyarányú korszerűsítését, fejlesztését határozta el, „mert fontos az, hogy Európát, elsősorban a régiónkat ráhangoljuk Budapestre”. A közutak és az úthálózat fejlesztésére, bővítésére 2500 milliárd forintot, a vasúthálózat korszerűsítésére, javítására további 1000 milliárd forintot költhet a kabinet a következő években.
Lázár János előadása elején Orbán Viktor nevében megköszönte az MGYOSZ tagcégeinek, a magyar gyáriparosoknak, hogy együttműködtek a kabinettel, támogatták a kormány gazdaságpolitikai céljait. Az elmúlt években elért, jelentős gazdasági sikerekben tevékeny szerepet játszottak az MGYOSZ tagjai – tette hozzá. „Aki képes gondoskodni magáról, az a kormány szövetségese, aki még másokon is képes segíteni, az a kormány legjobb szövetsége” – fejtette ki.
Felsorolta az elmúlt években elért jelentős gazdasági eredményeket, amelyeket szerinte a munkaadói érdekvédelmi szervezetek támogatása, együttműködése nélkül nem lehetett volna elérni. Kiemelte a nemzetgazdasági miniszterek, Matolcsy György, majd később Varga Mihály szerepét is a sikerekben, illetve azt, hogy a szigorú fiskális politikát a jegybank politikája is támogatta.
Emlékeztetett: 2010-ben mintegy 83 százalékot ért el az államadósság GDP-hez mért értéke, ez mára 73 százalék körüli szintre mérséklődött. Bár az Európai Unióban csupán 3-4 ország tudta csökkenteni az államadósságot, a következő években tovább kell mérsékelni annak bruttó hazai termékhez mért arányát, mert az régiós összehasonlításban még mindig magas. A kormány azt szeretné elérni, hogy 2019-2020-ra az államadósság a GDP-hez mérten 70 százalék alá csökkenjen – jelezte Lázár János.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a technológiai fejlődés megállíthatatlanul és megjósolhatatlanul gyorsul tovább. Példaként említette az olajár alakulását, miután pár évvel ezelőtt a szakértők a 200 dollár körüli árat sem tartották kizártnak, a technológia fejlődés és az innováció miatt azonban az olajár a néhány évvel ezelőtti szinteket sem érte el.
Említést tett az egyre erőteljesebb robotizációról is. Az Oxford University kutatása szerint 25 éven belül, globálisan a jelenlegi munkahelyek közel felén már robotok dolgoznak – jegyezte meg a szervezet elnöke. Az élethosszig tartó tanulás, az alkalmazkodóképesség szerepe pedig egyénileg is felértékelődik, amelynek szükséges, de nem elégséges eleme az informatika, az angol nyelv és a matematikai ismeretek gyermekkortól kezdődő, folyamatos fejlesztése – tette hozzá.