Az Országos Bírósági Hivatal friss kimutatása arról árulkodik, hogy nyár végén majdnem 7500 olyan per folyt a magyar ítélkező fórumok előtt, amelyekben a devizahitelezés valamely pontja adott alapot a jogvitára. Az év elején nagyjából még nyolcezer devizás eljárás zajlott, majd június végére a szám 6700-ra csökkent, hogy aztán augusztus utolsó napjára újra feljebb kússzon. Idén nyolc hónap alatt nagyjából tízezer eljárás vette kezdetét, ennek alapján a bírósági hivatalnál úgy számolnak, hogy egész évben összesen 15 ezer devizahitelper futhat be az első- és másodfokú hazai fórumokra. Tavaly 19 ezer procedúrát regisztráltak.
A devizahitelezés bizonyos pontjairól nem csak a magyar igazságszolgáltatásnak kell állást foglalnia: a témakör számos fontos részletét az Európai Unió bírósága is köteles áttekinteni, miután az utóbbi időben több magyar bíró is a luxembourgi székhelyű testülethez fordult. Az ügyek között akad olyan is, amely akár komoly horderejű is lehet.
A devizaügyek a bíróságok mellett a követelések behajtásában részt vevő szakembereknek is bőven adnak munkát. Egyes becslések szerint jelenleg sok ezer olyan ügy lehet a végrehajtók előtt, amelyek a devizahitelek kapcsán indultak.
Az érintettek helyzetének rendezéséhez hozzájárulhatna az úgynevezett elsétálási jog hazai bevezetése is – mondta a Magyar Időknek a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke. Schadl György szerint ez csupán a korábbi devizahiteleknél jöhetne szóba, és csak azokat illethetné meg, akik a banki hitelüket legalább részben megpróbálták törleszteni, miközben minden más fizetési kötelezettségüket teljesítették. Az érintettek lényegében vagyonuk feláldozásával mentesülhetnének fennmaradó adósságuk alól.
A Magyar Idők kérdésére a legutóbbi Kormányinfón Lázár János kancelláriaminiszter azt mondta: a kormány nem tervezi az elsétálási jog törvénybe iktatását, mert az súlyos károkat okozna a magyar bankrendszernek. Ugyanakkor a lap más forrásból úgy értesült: tavasszal esély nyílhat rá, hogy valamilyen formában mégis előkerüljön a kérdés.