A Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző igazgatója szerint a népszavazási kezdeményezéssel az MSZP-nek is üzent, hogy ő velük ellentétben legalább következetes. „Gyurcsány Ferenc elkezdett helyezkedni” – fogalmazott az InfoRádiónak Boros Bánk Levente. A volt miniszterelnök 2004-ben is a kettős állampolgárság ellen kampányolt, és következetesen tartja magát ehhez az álláspontjához – emlékeztetett az igazgató.
A szekértő szerint egyrészt a Demokratikus Koalíció "fanatikus és kitartó táborának" szól a Gyurcsány Ferenc által megfogalmazott üzenet. Másrészt azokat kívánta megszólítani, akik határozott álláspontot képviselnek, és egyetértenek azzal, hogy a határon túliak ne bírhassanak szavazati joggal. Nem széles rétegeket kíván ezzel elérni, pusztán egy erős bázis létrehozására törekszik, amellyel bejuthat a parlamentbe. Arra is esélye van, hogy az MSZP-től szívjon el ezzel támogatókat, akik fogékonyak az ehhez hasonló határozott hangra.
Komoly felháborodást váltott ki
Korábbi összeállításunkban arról írtunk, hogy az aláírásgyűjtés kapcsán több külhoni magyar szervezet felháborodott, és a kezdeményezést a Fidesz mellett az MSZP és az LMP is elítélte.
Gyurcsány Ferenc ismét csak feszültséget szít - mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
Az Erdély Magyar Polgári Párt elnöke, Biró Zsolt úgy fogalmazott, hogy Gyurcsány Ferenc testvérháborút kezdeményezett.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kikéri magának, hogy Gyurcsány Ferenc úgy beszél a határon túli magyarokról, mintha azok szerbek, szlovákok, románok vagy ukránok lennének.
Tamás Gáspár Miklós szerint Gyurcsány Ferenc rossz politikus. A HVG-n megjelent véleménycikkében azt írta: "Gyurcsány pontosan olyan, mint a liberálisok és a baloldaliak torzképe a szélsőjobboldali portálokon és újságokban. Fölszítja a gyűlölködést, hogy aztán tiltakozhassék ellene. Láthatólag semmibe veszi vagy lekicsinyli az utódállamok magyar nemzetiségeit, ami tűrhetetlen." Hozzátette: a joggal való élést nem akadályozni és korlátozni kell, hanem szorgalmazni és bővíteni.
A DK elnökének kezdeményezése különös jelentőséget adott a Publicus Intézet augusztusi felmérésének, amely szerint az emberek túlnyomó többsége nem adna szavazati jogot a határon túli magyaroknak.
A megkérdezettek több mint kétharmada egyetért a határon túli magyarok kettős állampolgárságával – mondta az InfoRádiónak Pulai András, az intézet ügyvezető igazgatója. A több százmilliárd forintos támogatásukat, a szociális ellátásra való jogosultságukat és a szavazati jog külföldön dolgozó magyarokhoz viszonyított megkönnyítését azonban elítéli. Ugyanígy a válaszadók kétharmada azzal sem ért egyet, hogy az ilyen formán állampolgársághoz jutó külhoniak választójoghoz jutottak hazánkban.
Tovább romlik a szavazati jog megítélése azáltal, hogy nem jár adófizetői kötelezettséggel. Nem csak az ellenzéki szavazók többsége, hanem a Fideszre voksolók fele is elutasítja a határon túliak választójogát.
A felmérés szerint sokan úgy vélik, politikai szándék vezeti a kormányt, amiért nem várja el az állampolgári kötelezettségek teljesítését a szavazati jog mellé. Az válaszadók 55 százaléka szerint a kormányzat célja ezzel csupán saját politikai potenciáljának növelése, hiszen köztudott, hogy a határon túli magyarok 95 százaléka a Fideszre szavaz.
Pulai András szerint Gyurcsány Ferenc kezdeményezésével a saját táborán belül sikeres lehet, és talán még a Fidesz bázisába is bele tud nyúlni. Jelentős szavazatnövekedést azonban nem fog tudni elérni. A Publicus Intézet vezetője is úgy gondolja, hogy a DK elnökének akciójának az MSZP-vel vívott harcban van a legfontosabb szerepe. Megnehezítve ezzel a szocialisták közeledését, markáns határvonalat húzva a két párt szavazótábora között. Mivel az ügy érzelmi húrokat is megpendít, akik mellé állnak, hangosan teszik, és a Fideszt és a Jobbikat támogatók között is hangulatot kelthet, hosszútávon szavazásra is mozgósíthat.