Tavaly tizenegy, idén már csaknem kétszer annyi, 21 halottja volt a Balatonnak, ami elsődlegesen az emberi felelőtlenségnek tulajdonítható – idézi a napilap a hétvégi siófoki tanácskozáson elhangzottakat. Az eseményen szó esett arról is, a legtöbb tragédiát – jóllehet jelentős összeg - 120 millió forint - jutott a fürdőzők biztonságának szavatolására – képtelenség lett volna rendőri eszközökkel megelőzni.
A balatoni vízi mentők jelezték,
a fürdőzési szezont követő horgászidény is számos veszélyt jelent.
Mivel ősszel korábban sötétedik, és a tóra gyakran egyik óráról a másikra leereszkedik az átláthatatlan köd, horgászladikkal nem tanácsos több száz méterre eltávolodni a parttól – emelték ki. Ajánlatos mentőmellény viselése, és felkészülve az esetleges segítségkérésre, fontos, hogy feltöltött és vízálló tokban tartott mobiltelefonnal induljon mindenki horgászni.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője a nyár végén számolt be arról, hogy mintegy háromszázszor mentettek ki embereket Magyarország legnagyobb tavából. Horváth László ezredes hozzátette, idén példátlanul felelőtlenek voltak a balatoni fürdőzők: sokan figyelmen kívül hagyták a viharjelzést, a vízibiciklit közlekedési eszköznek tekintették, gyakran előfordult, hogy arról vagy csónakból, vitorlás hajóból felhevült testtel a vízbe ugrottak, és hogy gumimatracukkal gyakran a mély vizet jelző bójákon túlra merészkedtek.
A nyári szezon szezon zárásakor a balatoni vízirendészet vezetője úgy fogalmazott: idén óriási volt a Balaton „humánterhelése”, hétvégeken kiváltképp szembetűnő volt a tóban tartózkodó fürdőzők száma - idézi a Magyar Idők.