140 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett módosították a képviselők a megyék nevéről és székhelyéről szóló határozatot, így Csongrád megyét 2020. június 4-étől, a trianoni békediktátum 100-ik évfordulójától Csongrád-Csanád megyének nevezik.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - aki fideszes képviselőként jegyezte a most elfogadott javaslatot Kovács Zoltánnal közösen - korábban szimbolikus jelentőségűnek nevezte a névváltoztatást, utalva arra, hogy a több mint tucatnyi települést magában foglaló térségben ma is csanádi identitás él.
"Ennek az átnevezésnek nem lehet negatív hatása a területi közigazgatás működésére, csak pozitív hatása lehet
annak a több mint tucatnyi településnek az életére, ahol nem Csongrád megyei identitás van, hanem csanád identitás van, egy Csanád megyei identitás van."
A Makóról indult névváltoztatási kezdeményezést korábban a megyei közgyűlés is támogatta.
Változás a bírósági eljárásokban
Az Országgyűlés emellett törvényben szabályozta a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokat, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokat, így meghatározták a január elsején hatályba lépő új polgári perrendtartási törvénytől eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban érvényesülnek, feltéve, ha az adott eljárást szabályozó törvény másként nem rendelkezik.
A törvény első fejezete a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza, így a többi között azt, hogy az ilyen eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve az ítélőtábla és a Kúria előtt. A jogszabály második fejezetében találhatók a jelenleg jellemzően rendeleti szinten szabályozott egyes bírósági nemperes eljárások, így a holtnak nyilvánítási és a halál tényének megállapítása iránti eljárás, az eltűntnek nyilvánítás, az apaság vélelmének megdöntése, a házastársi vagyonközösség házasság alatti közös kérésre történő megszüntetése, illetve helyreállítása.
Mindemellett
- a Ház kihirdetett több nemzetközi szerződést,
- megszavazták a képviselők, hogy a jövőben illetékmentesen lehessen bejegyezni a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteket, eddig ugyanis ez 100 ezer forintba került.
- Elfogadták, hogy ne csak magyar, hanem az unió más országának állampolgára is lehessen közjegyző Magyarországon,
- egyszerűsítették az úgynevezett használati minták oltalmának szabályozását
- és rábólintottak azokra a módosításokra, amelyek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Magyar Államkincstárba olvadásához szükségesek.