A kiégett fűtőelemeket 1998-ig visszaszállítottuk Oroszországba, ahol az üzemanyag-kazettákból kinyerték a még használható uránt és plutóniumot, a maradékot pedig átmeneti tárolókba helyezték. Nekünk nem volt vele dolgunk. Csakhogy az oroszok jelezték: csak akkor vállalják a szétbontást, ha az újrahasznosítás során keletkező , valóban hulladéknak számító, erősen sugárzó anyagot is visszaküldik.
Ezért épült meg Pakson az átmeneti tároló létesítmény - írja a 24.hu.
A fűtőelemek tehát 3-4 év alatt használódnak el, ezután kiveszik őket a reaktorból, majd öt évre egy vízzel töltött, úgynevezett pihentetőmedencében hűtik tovább. Majd hermetikusan elzárt föld alatti kamrába kerülnek, ahol még mindig tovább kell hűlniük.
Az Európai Unió jogszabályai és a nemzetközi atomenergetikai ajánlások is arra terelik az országokat, hogy saját maguk oldják meg a keletkezett hulladék elhelyezését.
300 ezer év
Ennek szellemében indult meg a kutatás, hol adottak a feltételek Magyarországon az atomhulladék hosszú távú tárolására.
Az atomerőműből származó hasadóanyagot addig kell a speciális lerakóban tárolni, amíg sugárzása le nem csökken az eredetileg bányászott urán sugárzási szintjére.
Ez 300 ezer év, de
30 ezer év múlva a sugárzás már egész jelentősen lecsökken, a mostani 10 ezred részére.
A hulladéktárolót befogadó geológiai képződményt nyilvánvalóan számtalan plusz egy szakmai szempont alapján kell kiválasztani, ami viszont ökölszabály:
- mélyen legyen;
- stabil, földrengésbiztos legyen;
- a zárókőzeten víz nem folyhat át;
- sugárzás nem juthat ki;
- a lezárása után lehetőleg 300 ezer évig egyetlen élőlény se juthasson be oda...
Földtanilag
az egyik lehetséges hely az egykori mecseki uránbányával szomszédos terület Boda település mellett:
jól kutatott és részletesen ismert környezet egészen 1000 méteres mélységig.
Már 1995-98, majd 2004-2008 között is komoly vizsgálatokat végeztek itt, majd miután a Radioaktívhulladék-kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. svájci tudósok által is felülvizsgált előzetes terveit jóváhagyták, 2014-ben elkezdték a fúrásokat.
Első lépésként – húsz éven belül – egy kutató laboratóriumot létesítenek 500 méterrel a föld alatt, méréseket, teszteket végeznek majd, és megkezdődhet az üzemeltetők képzése.
A végső stratégiai cél egy geológiai tároló kialakítása 1000 méteres mélységben 2064-ig.
Magát a hasadóanyagot jelen tervek szerint réz tartályokban helyeznék el, a létesítményt pedig 2083-ban lezárnák.