A Magyar Idők cikkéből kiderül: a jövőben nem a társadalombiztosítási alapból, hanem önálló költségvetési forrásból fedezné a sportolók egészségügyi ellátását a kormány. Az ellátásban részt vehetnek a kórházak mellett a házi gyermekorvosok is. Jelenleg az országos hálózatban mindössze 140 sportorvos dolgozik.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a világon utolsó országként Szaúd-Arábiában is engedélyezték, hogy a nők is jogosítványt szerezhessenek. A rendelet nem lépett azonnal érvénybe, egy miniszteri testület javaslatai alapján ez akár 2018 júniusáig is elhúzódhat.
A Világgazdaság írása szerint több mint százmilliárd forint felhasználásával egységes, európai színvonalú hulladékgazdálkodási rendszer jön létre Magyarországon 2019-ig. A 22 kiemelt hulladékgazdálkodási közszolgáltató számára új szállítójárműveket szereznek be, egységesítik a lomtalanítás módját és a zöldhulladékgyűjtést, valamint 2019 elejéig automata válogatóműveket helyeznek üzembe. Egy uniós rendelet szerint 2020-ra a szelektíven gyűjtött hulladék felét újra kell hasznosítani, a későbbiekben pedig ez az arány 75 százalék lesz.
A Portfolio cikkéből kiderül: demográfiai ösztönzést célzó elképzelései között egyebek mellett azt vizsgálja a kormány, hogyan lehetne a CSOK-ot hatékonyabbá és még többek számára elérhetővé tenni. Szóba került az is, hogy az egyes régiók lakáspiacai között fennálló különbségeket regionálisan eltérő támogatási összegekkel segítse a kormány áthidalni. Az igénylők eddig összesen több mint 153 milliárd forintot kaptak támogatásként. Budapesten a legkisebb a CSOK relatív népszerűsége, a legnagyobb arányban eddig Győr-Moson-Sopron, Pest és a Hajdú-Bihar megyében vette igénybe a lakosság a vissza nem térítendő támogatást.
A Napi.hu arról ír, hogy a várhatóan 2019 júliusától életbe lépő azonnali utalási rendszer számlaszám helyett akár a kedvezményezett más azonosítóját - például mobiltelefonszámát, e-mail címét is használhatja. Az azonnali utalással a szakértők a sárgacsekk befizetések számát is szeretnék elektronikus útra terelve csökkenteni.
A Világgazdaság összeállításából kiderül: magyar egyetemeken olyan modern csont- és ízületpótló implantátumokat fejlesztenek, amelyek az eddigieknél jobban beépülnek a szervezetbe. A négyéves program 2 milliárd forintos összköltségvetésének jelentős része uniós forrásból érkezik.