A közigazgatási szabálysértések szankciói fokozatosak és első helyen a figyelmeztetés áll. A súlyosnak minősített közlekedési szabálysértések - mint például gyorshajtás, ittas vezetés, leállósáv használata - esetén azonban egyből bírságol a rendőr.
Az Országgyűlés szerdán vitázott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról. Kovács Zoltán államtitkár azzal érvelt, hogy a szankciók egységesítését is szolgálja a törvényjavaslat, amely fő szabályként a figyelmeztetés, a közigazgatási óvadék, a bírságolás, a tevékenységtől való eltiltás és az elkobzás szankciókat tartalmazza.
Elmondta azt is: a javaslat a fokozatos szankcionálásra törekszik, amely azt eredményezi, hogy a jövőben várhatóan szűkebb körben szabnak ki közigazgatási bírságot. Ennek során azt kell mérlegelni, hogy az ügyfél egy meghatározott időn belül követett-e már el jogsértést. Ennek ellenőrzéséhez
létrehozzák a szankciók nyilvántartását, egy elektronikusan hozzáférhető közhiteles adatbázist.
Fő szabályként az egy éven belül első alkalommal szabályt sértők figyelmeztetést kapnak, ami az államtitkár szerint nem jelent majd számukra érzékelhető joghátrányt. A hatóság akkor is alkalmazhat pusztán figyelmeztetést, ha a jogszabály bírság kiszabását írná elő.
A közigazgatási óvadék is a jövőbeli jogkövetést célozza, az ügyfél ugyanis az összeget csak újabb jogsértés esetén veszíti el.
Azonnali bírságot a jogszabály a durva, közérdeket jelentősen sértő esetben tartana fenn,
például az emberi életet, testi épséget vagy kiskorút veszélyeztető szabálysértés esetében.
A javaslat azt is kimondja, hogy a három éven belüli első bírságolás esetén a legmagasabban kiszabható összegnek legfeljebb a fele róható ki, a helyszíni bírság pedig annak a negyede lehet.