Az idei zivatarszezon alkalmas volt tapasztalatok, élmények szerzésére - olvasható az Időkép cikkében.
Az igazi, "mindennaposnak" mondható konvektív csapadékhullás már áprilisban elkezdődött, ekkor viszont még a látványzáporok, a zord tél után újdonságnak számító szivárványok domináltak. (Konvekció: függőleges légáramlás esetén; ilyenkor függőleges irányú hőcsere zajlik le.)
Májusban aztán el is kezdődött a zivatarok szezonja. 3-án megérkezett az első komoly zivatar, a Jászságban egyébként látványos szupercellák alakultak ki. A következő napokban folytatódott a zivataros idő, de ide csak látványos, instabil légkörre utaló felhők jutottak.
7-én heves felhőszakadás és jégeső tombolt, a hirtelen lezúduló csapadék elárasztotta a főutcát. Nem állt meg az élet, folytatódott a záporos-zivataros időszak, 11-én egy intenzív zápor után látványos szivárvány és felhők nyűgöztek le.
20-án újabb zivatarokkal bővült az országos és mezőkövesdi szezon, bár napközben több cella is kikerült, este egy távolban kialakuló zivatarfelhő bepótolta az elmaradt látványt, felhővillámokat és egyéb érdekességeket is produkált.
A hónap 24. napja sem maradt zivatar nélkül, ismét közeli lecsapókkal vonult át felettünk egy cella.
Júniusban folytatódott a jó májusi széria. 6-án több, egymást követő cellából is bedörrent. Nagyobb szünetet követően érdemi esemény csak a nyári napforduló napján volt. Kisebb szupercellák vettek körbe egyszerre, látványos felhőformákat eresztve.
Nem sokkal később, 25-én egy MKR (Mezoléptékű Konvektív Rendszer) vonult át a keleti országrészen, ritka aspeatus undulatusok jelentek meg az égen.
Július első felében szinte minden napra készíthettem kisebb előrejelzéseket az időjárási feltételeknek köszönhetően, így gyakorolhattam a modellek elemzését, a térképek minél pontosabb megrajzolását és az előrejelzések megírását. Nincs jobb érzés annál, mikor saját előrejelzésed pontosságát végül saját fotóddal bizonyítod. Július 10-én döbbentem rá erre, mikor a szezon leglátványosabb és legkomolyabb zivatara vonult át Mezőkövesden. Lakhelyem is az aznapi "szupercella-folyosó" területén helyezkedett el, így délután 3 marginális, vagy LP (alacsony csapadékmennyiséggel járó) szupercella haladt el mellettem, jelezvén, hogy nem nyugszik a légkör. Siófokon is bizonyított, komoly downburst (légzuhatag) tarolt a városban és környékén. Egy intenzív zivatarlánc állt össze az esti órákban, mely pazar peremfelhővel vonult végig a keleti országrészen. Ennyi nem volt elég, jött a második felvonás, mely a szezon legerősebb és legveszélyesebb zivatarát eredményezte, rengeteg városon belüli lecsapóval, monszunszerű esővel, sok anyagi kárt hagyva maga után.
Szárazabb időt követően 24-én alakult ki talán országos viszonylatban a zivatarszezon legkomolyabb helyzete, egy instabilitási vonal vonult át a keleti országrészen egészen elképesztő struktúrájú peremfelhővel, nekem csak egy rövid timelapse-t sikerült készítenem a nem mindennapi látványról.
Amilyen szép volt a július, olyan gyenge az augusztus, mindössze 2 említendő zivatar volt, pont mikor elindultam a nyaralásra és mikor visszaérkeztem, így ez a hónap kimaradt.
Összességében jó kis szezon volt mezőkövesdi és országos viszonylatban az idei. Sok szupercellával találkoztam, bár nem épp HP (nagy mennyiségű csapadékot produkáló) böszmékkel, peremfelhőből is volt egy pár szép példány.