Mégis jöhetnek a gazdasági bevándorlók, de tovább is mennek

InfoRádió
2017. július 20. 07:45
Akár már a tízezer főt is elérheti a hazánkban dolgozó, harmadik országból érkezett vendégmunkások száma, azonban sokuk egyik napról a másikra már az Európai Unió más tagállamában próbál szerencsét a Magyarországon kiállított munkavállalási engedély birtokában – tudta meg a Magyar Idők.

Döcögősen indult a harmadik országból, elsősorban Ukrajnából érkező vendégmunkások hazai foglalkoztatása – tudta meg a Magyar Idők. László Zoltán, az ipar területén a legtöbb helyen jelen lévő Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) alelnöke a lapnak elmondta, a kormány első lépcsőben lerövidítette a munkavállalási engedélyek kiadásának hatósági ügyintézését tavaly, ezt követően júliustól bizonyos szakmáknál el is törölte az engedélykötelezettséget.

A szakszervezet információi szerint ma nagyjából tízezer fő lehet a harmadik országokból, elsősorban Ukrajnából érkező dolgozók száma, leginkább a feldolgozóipar, a raktározás, valamint az építőipar területén.

De nem sima a külföldi munkavállalók integrálása – hívta fel figyelmet a VSZSZ alelnöke. Több olyan eset is előfordult az elmúlt időszakban, hogy az engedély ki- állítását, majd a munka felvételét követően az ideérkezett munkavállalók továbbmentek valamelyik nyugat-európai országba.

Ez a lehetőség törvényes, ugyanis az itthon kiállított engedély az egész unió területére érvényes, a lelépett munkavállalók száma meghaladhatja a több ezer főt.

Szintén elterjedt jelenség, hogy nincs rendben a dolgozók papírja a szakmájukról. Ez azért is fordulhat elő, mert Ukrajnában kisebb ügyeskedéssel bármilyen iratot meg lehet szerezni. Ugyanakkor a foglalkoztatók emiatt sok ideérkezőt nehezen vagy egyáltalán nem tudnak beállítani az adott munkakörbe.

László Zoltán arról is beszélt, hogy a dolgozók vendégmunkásokkal kapcsolatos reakciói vegyesek. A legtöbb helyen könnyedén beilleszkednek az ukránok, ugyanakkor ennek ellenkezőjére is volt példa. A hazai dolgozók viszont több esetben is hátrányosan érezték magukat. Előfordult olyan eset, hogy ugyanazért a bérért foglalkoztatták a hazai és a külföldi munkavállalót, viszont utóbbiak ingyen kaptak szállást, ami az itthoniaknak nem jár.