Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek második hét darabját is - jelentette be a miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta: a hétvégén került haza a felbecsülhetetlen értékű, római-kori ezüst lelet-együttes. Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója közölte: a Seuso-kincsek összes darabját augusztus végéig a Parlamentben ingyenesen láthatja a nagyközönség. Az edénykollekció korábbi darabjait 3 évvel ezelőtt vásárolta meg Magyarország, a tranzakció 15 millió euróba, mintegy 4,5 milliárd forintba került, a mostani költség 28 millió euró.
Jóváhagyta a megújuló energiatermelésre vonatkozó magyar támogatási programot az Európai Bizottság. A testület megállapította, hogy AZ összhangban áll az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal. Az Európai Bizottság közleménye kiemeli, hogy a program az unió energetikai és éghajlatpolitikai céljainak megfelelően segíteni fogja Magyarországot a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, a zöld energia arányának növelésében, miközben megőrzi a versenyt a villamosenergia-piacon.
A közép-európai térségben egyedülálló, teljes egészében a legmodernebb, digitális technológiákra épülő logisztikai központot hoz létre a Bosch Hatvanban - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a német iparvállalat vezetővel Stuttgartban folytatott tárgyalásai után azt mondta: a 17 milliárd forintos beruházás 250 munkahelyet teremt, az építkezés napokon belül megkezdődik és jövő február végére fejeződik be.
A plakáttörvény hatályba lépésével eltávolíthatja a Soros-plakátokat a kormány - írja az ATV internetes oldala fideszes forrásra hivatkozva. A kormány szerdai ülésén foglalkozott az üggyel. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese aljas politikai akciónak nevezte a plakátkampányt. Ungár Péter az LMP politikusa is helyesnek tartja, ha a Soros-plakátok lekerülnek az utcákról. Az Együtt úgy véli: sikeres volt a párt plakáttépő akciója. A Fidesz felszólította az ellenzéki pártokat, hogy tájékoztassák a közvéleményt, miért mennek szembe a magyar emberek akaratával.
Óriási sikernek tartja a Jobbik elnöke, hogy az Európai Bizottság befogadta a Magyarországon a pártja által kezdeményezett béruniós javaslatot. Vona Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arra hívta fel a figyelmet, hogy nyolc kelet-közép európai ország vesz részt a kezdeményezésben és egymillió aláírást kell összegyűjteni egy év alatt. Hozzátette: a cél a bérek felzárkóztatása a nyugati országok kereseteihez. Azt is fontosnak nevezte, hogy mindenki a hazájában tudjon boldogulni.
Lejárt a határidő a regisztrációs határidő a külföldi támogatású civilszervezeteknek. Az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, valamint az Ökotárs Alapítvány közleményben erősítette meg, hogy nem tesz eleget a regisztrációnak. Korábban a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Amnesty International jelentette be, hogy polgári engedetlenségbe kezd. Az Országos Bírósági Hivatal közölte: ha a szervezetek elmulasztják a bejelentést, a bíróság pénzbüntetést szabhat ki.
Rövidesen megkezdődhet az egyeztetés a Tesco dolgozóinak béremeléséről a cég és a szakszervezetek között, a felek már a találkozó időpontjáról tárgyalnak. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete azt közölte: a Tesco vezetősége a múlt szombati demonstráción átadott dolgozói petíció után találkozót kezdeményezett a szakszervezetek vezetőivel július második vagy augusztus első felére.
A Görögországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás lezárására tett javaslatot az Európai Bizottság. Ha a tagállamok kormányait tömörítő tanács megszavazza a javaslatot, akkor már csak az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország marad szankciós eljárás alatt a 2011-es 24-gyel szemben. Görögország ellen 2009 óta tart a túlzottdeficit-eljárás.
Nem közeledtek az álláspontok a horvát-szlovén határvitában a két ország miniszterelnökeinek ljubljanai találkozóján. Horvátország továbbra sem tekinti kötelező érvényűnek a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát. A hágai testület két hete Szlovénia javára döntött a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalról, azért, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kihajózni az Adriai-tengerre.
Thomas Gremingert javasolta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet új főtitkárának a szervezet állandó tanácsa. A soros elnökséget betöltő Ausztria külügyminisztere már közölte, hogy a svájci diplomata lehet az új vezető. Lamberto Zannier hat éven keresztül volt az 57 tagállamból álló szervezet főtitkára, hivatali ideje július elsejével járt le, azóta senki nem töltötte be a posztot.