Schmidt Jenő a Magyar Időknek adott interjúban bírálta a túlzott centralizációt, szerinte egyes, önkormányzatoktól elvett feladatok idővel visszakerülnek a településekhez. Állítja: a hivatali dolgozók bérét januártól rendezik, és nem lesz még egy adósságkonszolidáció.
A TÖOSZ elnöke megbeszélést kezdeményezett Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Mint mondta: szeretne a kormányfővel találkozni szeptember, október folyamán, hogy megvitathassák a folyamatban levő ügyeket. Annál is inkább, mert teljesen érthetően a külpolitikai csatározások nagyon lekötik a miniszterelnök energiáit, és talán kevesebb figyelem jut itthon a végek gondjaira.
Az önkormányzati rendszer átalakításáról ugyanakkor azt állítja: "Bárki bármit is mond, az önkormányzati rendszer átalakítása jó irányba indult el. A szerteágazó feladatsort és a hozzá nem rendelt pénzügyeket valahogy össze kellett rendezni. Van, aki azt mondja, hogy ő másképp csinálta volna, csak éppen nem ő volt kormányrúdnál. Lényegesnek tartom azonban, hogy ha a változtatások közül valami nem sikerült, azt korrigálni kell. Ez kulcskérdés.
A túlzott centralizáció nem jó."
A kormány dolgozik egy olyan megoldáson, amellyel azokat a településeket támogatnák, amelyek saját erőből nem tudják megemelni a köztisztviselők bérét. A tárgyalások tényét a szakszervezetek is megerősítették. Schmidt Jenő egyenesen kijelentette: januártól rendezik a kérdést.
Az interjúban elmondja: biztos benne, hogy a tárgyalások folytatódnak, és megtalálják a megoldást. Lehet, hogy ez sokaknak furcsán hangzik, de nincs más lehetőség.
A választásoknak nem lehet úgy nekifutni, hogy az államháztartásban dolgozóknak ennyire különböző a bérezésük.
A kabinetnek a kormányhivatalok az édes gyermekei, s az ember is jobban szereti a sajátját, de attól még gondoskodik a neveltről is. A közigazgatásban sem tehetnek mást, egyben kell kezelniük a bérrendszert. Ezt a kormány is látja; a megállapodás esélyét növeli, hogy a Magyar Államkincstárral már megegyeztek a fizetések emeléséről.
A bérrendezés a TÖOSZ elnöke szerint évente 25-30 milliárd forinttal növelné a kiadásokat. Összesen körülbelül 20-21 ezer köztisztviselőről, közalkalmazottról van szó.
A helyzet rendezése kormánydöntést igényel, bízom a kormányfő bölcsességében - mondta.
Szerinte nem pénzügyi, hanem munkaszervezési kérdésről van szó. Még nincs tisztázva, hogy a kormányhivatalok mit vesznek át, és hogyan működik a rendszer, hiszen megállt a folyamat. Az önkormányzatoknál még vannak hatósági ügyek.