Vizsgáljuk a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére kiszabott
október 1-jei határidő meghosszabbításának
lehetőségét, de döntés ez ügyben még nem született” – tájékoztatta a Magyar Időket a Miniszterelnökség.
A tárca szerint erre azért lehet szükség, mert a szakmagyakorlók jelenleg majdnem teljes leterheltséggel végzik munkájukat, az elsődleges cél viszont az, hogy a településképi védelem ne csak letudandó feladat legyen, hanem ráébressze a helyi vezetőket és polgárokat az épített és természeti környezetük fontosságára.
Nemrég a településkép védelméről szóló jogszabályok elkészítésére előírt határidő meghosszabbítását kérte Bándi Gyula ombudsmanhelyettes azért, hogy átgondolt és hatékony szabályozást lehessen kialakítani.
De a lap úgy tudja, több szakmabeli is későbbi céldátumot szorgalmaz a dokumentumok megfelelő elkészítésére.
Az újság azt firtató kérdésére, hogy hány település készítette már el a kézikönyvét, pontos adattal nem tudtak szolgálni.
A Miniszterelnökség jelezte: abban bíznak, hogy mostanában ugrásszerűen meg fog emelkedni a készítési eljárást megindító önkormányzatok száma.
Az eljárási lépéseket figyelembe véve az általuk is szűknek nevezett törvényi határidő miatt
legkésőbb június végén ugyanis meg kellett kezdeni a kézikönyv kidolgozását.
A Miniszterelnökség szerint az eddigi munkát némiképp hátráltatta, hogy átmeneti anyagi terhet jelentett az önkormányzatoknak.
Ez a 2017. évi költségvetési törvény módosításának elfogadásával megoldottá vált:
a készítés támogatására összesen 2,773 milliárd – településenként egymillió – forintot irányozott elő az Országgyűlés.
A támogatás a 10 ezer lakos alatti, 32 ezer forint egy lakosra jutó adóerő-képességet el nem érő helyhatóságokat illeti meg.