– A rendszerváltás előtt Magyarországon volt világszinten a legmagasabb az öngyilkosok száma (elérte a 46 fő/100 ezer lakos értéket is). Ez az utóbbi harminc évben jelentősen csökkent, de így is nagyon magas maradt – mondta a lapnak a téma szakértője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető docense, Balázs Judit. 

Százezer magyarra 19-21 öngyilkosság jut – mutatják ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO), valamint az Európai Bizottság statisztikai főigazgatóságának (Eurostat) májusban közzétett adatai. Ez magas szám, az európai és világszintű statisztikákban is az első tíz helyek egyikére sorolja hazánkat.

Balázs Judit elmondta: az időskor mellett a serdülőkor is kiemelten beletartozik az öngyilkossági rizikófaktorba. Ebben az időszakban történik egészségesen fejlődő kamaszoknál is számos fiziológiai és élethelyzetbeli változás (szülőktől leválás, első szerelmek), fontos döntéseket kell meghozniuk, melyek bizonytalansággal is járnak (továbbtanulás), amik sérülékennyé tehetik a fiatalt. Ha a statisztikákat nézzük, a gyermekek öngyilkossága esetén a középmezőnyben helyezkedünk el világszinten. Ez így is magas, ugyanis a

10–14 éves korosztályban évente 25-30 gyermek vet véget az életének hazánkban. – Ez nagyságrendileg egy osztálynyi gyermek –

világít rá a doktornő.

A fiatalkori öngyilkosság megelőzése érdekében Balázs Judit és csapata részt vett egy európai uniós finanszírozásból megvalósuló, 14–16 éveseknek szóló, mentális egészséget fejlesztő és öngyilkosság-megelőző projekt, a YAM (Youth Aware of Mental Health) kidolgozásában. Balázs Juditék ezt 99 budapesti osztályba el is vitték.

– Megtanítottuk a fiataloknak, hogyan kell felismerni magukban és másokban, hogyha baj van, és segítségre van szükség.

Ehhez szerepjátékokban mutattunk be döntési helyzeteket. Például hogy mit kezdjenek azzal, ha az egyik barátjuk mondja nekik, öngyilkos akar lenni, de közben arra kéri őket, őrizzék meg a titkát. Ez egy fiatal számára borzasztóan nehéz és egyáltalán nem egyértelmű döntési helyzet. Ebben az esetben azt hangsúlyoztuk és értettük meg velük, hogy egy dühös barát még mindig jobb, mint egy halott barát.

Az öt alkalomból álló foglalkozást az iskolapszichológus is megtarthatja. A doktornő, amióta elfogyott a támogatás – ha kevés ideje engedi –, önkéntes alapon tartja meg kollégáival és PhD-hallgatóival a YAM programot ott, ahova hívják.