Világszinten az iparban kutatásfejlesztés szempontjából négy epicentrumot szoktak megjelölni: az űrtechnológia, az energetika, az információs technológia és a gyógyszeripar kutatásfejlesztését – mondta Bodrogi József.
Hozzátette: a kutatásfejlesztés a gyógyszeriparban közvetlen kockázatokat is generál; mivel hatóanyag kerül be az emberi szervezetbe, így a legszigorúbb minőségbiztosítási feltételeken kell átmennie, hogy végül emberi felhasználásra alkalmas lehessen.
A szakember elmondta, hogy
a világ gyógyszeriparában kutatásfejlesztésre 50 milliárd dollárt fordítanak, aminek eredményeképpen évente 35-37 új hatóanyag kerül az orvosok kezébe,
hogy tudják a betegeiket gyógyítani.
„A magyarországi gyártóbázissal rendelkező gyárak a legutóbbi közléseik alapján 60 milliárd forintot költenek kutatásfejlesztésre, ami kiegészül az itt lévő külföldi gyógyszercégek magyarországi leányvállalatain keresztül generálódó klinikai vizsgálatokra elköltött összegekkel” - közölte az egészségügyi közgazdász.
Így a magyarországi telephellyel, illetve érdekeltséggel rendelkező iparvállalatok 150 milliárd forintot költenek kutatásfejlesztésre
– emelte ki a szakember.
Hozzátette: a 2015-ben engedélyezett új klinikai vizsgálatok össznemzetgazdasági bevétele körülbelül 90 milliárd forint volt.
Elmondta, hogy a klinikai vizsgálatok eredményeképpen évente 17-19 ezer beteg kap élvonalbeli technológiát, vagyis nagyon sok beteget érint, akiket ezen vizsgálatok hiányában a terápiához nem jutnának hozzá.
Ezek jellemzően három terápiás területre koncentrálnak: az onkológiára, a kardiológiára, illetve az emésztőrendszer és a légzőszervi területekre.
Bodrogi József hozzátette:
van egy új területe is a klinikai vizsgálatoknak, ami a fájdalomenyhítéssel kapcsolatos.
„Rendkívül sokba kerülnek ezek a vizsgálatok, főként azért, mert nanogén technológiát szeretnének alkalmazni a fájdalmak csökkentésére” - mondta az egészségügyi közgazdász.