A bírósági szervezet nagy teljesítménye, amit például a digitális átállásban mutat, sokkal több anyagi elismerést érdemelne – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
„A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a bírói illetményben még mindig az unió 28-dik helyén állunk, de nagyon komoly előrelépések történtek:
hosszú évek után most másfél éven belül háromszor öt százalékkal emelkedik a bírói alapilletmény.”
Az igazságügyi alkalmazottaknál még ennél is nagyobb előrelépés várható – tette hozzá Handó Tünde.
„Szeptember 1-től visszamenőleges hatállyal összességében a dolgozóink átlagosan havi plusz 84 ezer forintban részesülhetnek. A kollégák ebből különböző mértékben részesülnek, mert egy rendkívül bonyolult, sávos fizetési rendszerre fogunk átállni.”
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint komoly vonzerő lehet, hogy egy tavaly szakvizsgázott bírósági titkár, aki szabálysértési ügyeket tárgyal, bruttó 400 ezer forint illetményt vihet haza.
„Ugyanaz történik az ügyészi szervezetben is, mint ami a tisztviselőket érinti ezzel a jogszabály-módosítással.”
Handó Tünde emlékeztetett: tavaly kialakították az úgynevezett megtartó programot.
„Ennek keretében tudtunk többletjuttatást adni a PhD-val rendelkező kollégáknak, iskolakezdési támogatást adni a nehezebb helyzetben lévő tisztviselőknek. Sok kis elemről van szó, amelyeknek elsősorban szimbolikus jelentősége volt.”
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke hozzátette: ezt egészítette ki a fenntartható fejlődés program, amelynek egyik alapja az életpálya pillér volt. Handó Tünde szerint mindezek összességében elérhetik azt, hogy
a bíróság egy attraktív munkahellyé válik.
Kódexváltozások
A három új eljárási kódex megváltozása nagyon komoly kihívást jelent a bíró kar, az ügyfelek, de még az ügyésze, ügyvédek számára is – mondta az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
„Ahhoz lehetne hasonlítani, mint ha a közlekedési szabályok változnának, merthogy ezek az eljárási rendek azt határozzák meg, hogy egy igény hogyan juthat el A pontból a B-be. Mindhárom kódex bár támaszkodik a szokott jogintézményekre vagy a bírósági gyakorlatra, sok olyan elemet, eljárási formulát tartalmaz, ami azt jelenti, hogy
mindent újra kell tanulnunk.
Nem lehet sorrendet felállítani, hogy melyikre lesz a legnehezebb felkészülni, a polgárira, a közigazgatásira, vagy éppen a büntetőeljárásira – mondta Handó Tünde.
„Mind a három kódex mellé egy projektszervezetet alakítottunk ki, külön csapatok dolgoznak a még hátralévő jogszabályok véleményezésével, a képzési rendszerünkkel és az ügyviteli feladatokkal, mert sok minden ezen a téren is változik, különösen a közigazgatási perrendhez kapcsolódóan. A polgári rendtartás 1800 oldalas tananyagát 67 bíró írta. Az elmúlt két hétben volt a képző képzés, amelyen 130 kollégánk egymásnak tartott előadást. Ezek lesznek azok a minták, amelyeket minden bíróhoz és bírósági titkárhoz el kell juttatnunk.”
Az Országos Bírósági Hivatal célja, hogy a képzést továbbfejlessze, és később bevonja abba az ügyvédeket és az ügyészeket is – mondta Handó Tünde az InfoRádió Aréna című műsorában.