A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelynek értelmében a reklámadó mértéke az idei első félévben nulla százalék, július 1-jétől azonban 100 millió forintos árbevétel felett 7,5 százalék lesz az eddigi 5,3 százalék helyett.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője mivel a kormány eredeti javaslata nem 7,5, hanem 9 százalékra emelte volna a különadó mértékét, adócsökkentésként beszélt az emelésről.
"Csökkentettük az adókulcsot 9-ről 7,5 százalékra és miután teljes egészében az Európai Bizottság döntésének megfelelően vissza lehet igényelni a korábban befizetett adót, ezzel a 7,5 százalékos adóval tulajdonképpen kinyújtottuk az adómentesség idejét, hiszen egészen addig, amíg nem fizetjük vissza a korábban befizetett adót, addig értelemszerűen nem kell adót fizetni" - mondta a frakcióvezető.
A törvénymódosítást ugyanis az Európai Bizottság azon határozata indokolta, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat, ezért a jogszabály túlfizetésnek minősítette a június 30-ig már megfizetett reklámadót és elrendelte a már befizetett különadó visszatérítését. A kormány egyébként megtámadta a brüsszeli döntést és jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, e jogvita azonban nem halaszthatta el az EB határozatának végrehajtását.
Az ellenzéki frakciók mindegyike elutasította az adóemelést.
"Kell a médiacégeknek nyilván hozzájárulni a dolgokhoz, de nem büntető alapon"- mondta Molnár Gyula, az MSZP elnöke.
"Az egész reklámadót ebben az esetben azért tartja a Jobbik a sajtószabadság elleni támadásnak, mert kifejezetten azoknak a cégeknek kedvez, akiket bőven kitöm közpénzzel a kormány" - mondta Volner János, a Jobbik frakcióvezetője.
Heltai László, az LMP gazdasági szakszóvivője úgy látja, hogy sem gazdasági sem szabályozási eszköznek nem alkalmas a reklámadó.
"A 7,5 százalék az pont elviheti sok kisvállalkozás vagy közepes vállalkozás profitját, tehát ez megint csak alkalmas arra, hogy egyes médiacégeket fenyegessenek, főleg az ilyen közepes méretűeket" - mondta.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is tiltakoztak az adóemelés ellen. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azt a kormányzati közlést is cáfolta, hogy történtek volna egyeztetések a lépésről.
"Alapvetően a teljes iparágat negatív irányba sodorja, már csak azért is, mert az iparágra jellemző profitabilitás, a profitráta nagyjából 3 százalék környékén mozog. A 7,5 százalék az nyilván lényegesen magasabb. Nagyon sok vállalat vagy tovább fogja hárítani, vagy olyan alternatív megoldáshoz fog nyúlni, amely sem a kormányzatnak, sem pedig az iparágnak nem tenne jót. Például a nagy vállalkozások akár elgondolkodhatnak azon is, hogy országhatáron túli székhellyel üzemeltetik vállalkozásukat" - figyelmeztetett Urbán Zsolt.
Dunai András, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke már a különadó meglétét is súlyosan aggályosnak tartotta, míg a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, Kovács Tibor úgy látja, hogy újságírói, szerkesztői állások megszűnését vagy akár komplett médiumok eltűnését eredményezheti a reklámadó emelése.