A civiltörvény elfogadása után világosan kiderül, mely civil szervezetek végzik tevékenységüket külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti szavazás előtt álló javaslatról. A törvényjavaslat azonban nem vonatkozik a vallással foglalkozó szervezetekre, így az egyházak hiába kapnak más országokból – akár a törvényben előírt 7,2 millió forintnál is több – pénzt, nem bélyegzik meg őket „a külföldről támogatott szervezet” jelzővel - írta a Magyar Nemzet.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint célszerű lenne figyelembe venni azt is, hogy a vallási szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civilek, ezért indokolt lenne, ha a törvény rájuk is vonatkozna.
A Magyar Nemzet megkérdezte a Miniszterelnökségtől, hogy ha a tisztánlátás a cél, akkor miért kivételeznek a vallási szervezetekkel, de a kérdéseikre nem érkezett válasz. A törvénytervezet indoklása erről mindössze annyit ír, hogy az egyházakat eddig is külön kezelték a civil szervezetektől, így a törvény nem vonatkozik rájuk.
– A pozitív diszkrimináció nem indokolható, és az egyházak nem is tartanak rá igényt – mondta a Ódor Balázs, a Magyar Református Egyház (MRE) Zsinati Hivatalának külügyi irodavezetője.