A kerítésrendszer - amelyet pénteken adnak át - bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta - jelentette ki a miniszterelnök.
Jelezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, és engedje be az illegális migránsokat.
Két támadás
Kérdésre válaszolva a kormányfő azt mondta: Soros György azért vált közellenséggé, mert kétszer is megtámadta a pénzügyi rendszert Magyarországon. 1994-ben meg akarta szerezni az OTP-t, de Horn Gyula akkori kormányfő sarkára állt az SZDSZ-szel szemben, és megállította – fejtette ki. Ezen kívül a hitelválság idején is támadást intézett.
Nem vetődött fel, hogy Brüsszelben összefut egy kávéra Sorossal.
"Nem arról van szó, hogy ki, kivel iszik kávét vagy sörözik. Hanem arról, hogy az EU vezetői hivatalos helyiségeikben, a nyilvánosság előtt fogadták Soros Györgyöt" - utalt Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök és az üzletember csütörtöki találkozójára.
Soros Györgyöt ismét tehetséges spekulánsnak nevezte, de hangsúlyozta: Magyarország szembenáll a kaszinókapitalizmussal, amikor valaki úgy gazdagodik meg, hogy másokat tönkretesz, és nem érti, miért ajnároznak az EU-ban egy ilyen embert.
Ha megtámadják Magyarországot, akkor a miniszterelnöknek oda kell mennie,
ez a helyszín legutóbb az Európai Parlament volt – jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint a politikai természetű vitát majd egy jogi követi az Európai Bizottsággal.
Az eddigi tapasztalatok alapján elhúzódó vitára számít a miniszterelnök. Hozzátette ugyanakkor, hogy mi nem a “balhés és vitatkozó országok” közé tartozunk. Németországnak több mint 50, Magyarországnak több mint 20 vitája van a testülettel.
A CEU-ügyben a kormányfő arról beszélt, hogy Soros György magyarországi egyetemének ügyei átláthatatlanok, "jogi zűrzavar" van, a kormány viszont átlátható helyzetet szeretne teremteni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelezettségszegési eljárást indító Európai Bizottság szerint sem az oktatás szabadságáról, hanem pénzügyi kérdésekről van szó. Magyarország áll a tárgyalások elébe – közölte.
Költségvetés
Beszélt arról is, hogy a munkából élő emberek költségvetése lesz a 2018-as büdzsé, amelynek javaslatát jövő kedden terjesztenek a parlament elé. A fő intézkedések közül kiemelte a minimálbér és a szakmunkás-minimálbér emelésének folytatását, a két gyermek után járó családi adókedvezmény mértékének növelését, továbbá az éttermi szolgáltatások, az internet és a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését. A munkát terhelő adók is csökkennek, és "a teljes foglalkoztatottságot meg fogjuk közelíteni" - mondta, hozzátéve, hogy a korábban meghirdetett életpályamodelleket is végigviszik.