Egynapos diagnosztikai centrum
Jelenleg ideális esetben két hét, azonban sokszor csak két-három hónap alatt végzik el Magyarországon a szükséges vizsgálatokat - fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.
„Ha a beteg olyan helyre kerül először, ahol egy helyen meg lehet csinálni a diagnózishoz szükséges képalkotó, labor és szövettani vizsgálatokat, akkor a diagnosztika két hét alatt megtörténik. Ám gyakori, hogy erre nincs mód, az egyik helyen megcsinálják a labort, utána elküldik a beteget egy másik helyre a CT-t elvégezni, ahol nincs MR, akkor vár a CT-re két hetet, egy harmadik helyen az MR-re még három hetet és így tovább, vár a szövettanra, vár a molekulárpatológiai vizsgálatra – ezzel
összejöhet két-három hónap is. Közben a tumor folyamatosan nő,
áttétet adhat, a terápia lényegesen összetettebb, bonyolultabb, sokkal drágább lesz, és a gyógyítási eredmények romlanak” - mutatott rá Kásler Milkós.
A főigazgató szerint ezen az időszakon drasztikusan lehetne rövidíteni.
„Az Országos Onkológiai Intézet elképzelése az, hogy kialakít az intézeten belül egy egynapos diagnosztikai központot. Ez azt jelenti, hogy
ha pályázatok révén meg tudjuk építeni ezt a centrumot, akkor el lehet jutni a rákos daganat diagnózisáig egy vagy két nap alatt„
- hangsúlyozta Kásler Miklós.
Hozzátette, hogy a módszertan megvan ehhez, a korszerű terápiák pedig elérhetők itthon. Az egynapos diagnosztikai központ kialakításához helyre és pályázati lehetőségre lenne szükségük.
Megelőzés: szűrés, életmód, állami lépések
Kásler Miklós kifejtette: számos tényezőtől függ, hogy mekkora eséllyel előzhető meg a rákos betegségek kialakulása.
„Tekintettel arra, hogy
az elsődleges megelőzés révén el lehet kerülni a betegségek egyharmadát,
nyilvánvaló, hogy a legnagyobb jelentősége ennek van. De ez is sok tényezőtől függ: részben az ember életmódjától, nevezetesen attól, hogy dohányzik, iszik-e, hogyan táplálkozik, milyen szexuális szokásoknak hódol. De nagyon nagy szerepe van ebben az államnak is: hogy milyen az élelmiszerbiztonság, milyen törvények vonatkoznak a kipufogógáz-kibocsátásra, és lehet sorolni a víz, a levegő és a termőföld szennyezettségének a különböző formáit" - ismertette.
A szűrővizsgálatok kapcsán a főigazgató megjegyezte, hogy a népesség szintjén az emlőrákot, a méhnyakrákot és a vastagbélrákot lehet szűrni. Emlőrák szűrésre azonban Budapesten fele annyian sem mennek el, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
„A legmagasabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár_Bereg megyében volt, 70 százalék körüli, és a legalacsonyabb az úgynevezett művelt, felvilágosult fővárosban, ott 30 százalék körüli. Ennek a magyarázata egyszerűen az, hogy a szabolcsi kicsi falvakban és kisebb városokban felkarolta ezt a szűrési formát a polgármester, a plébános, a tanító és az orvos, ők pedig hatással vannak az emberekre. A nagyvárosban elveszik egy-egy ember hangja, sőt mi több, nagyon gyakran még a médiumok hangja is. Az interneten az információdömping kellős közepén szintén nagyon nehéz a hiteles és valóban hasznosítható információkat megszerezni” - mutatott rá a főigazgató.
Kásler Miklós jelezte, hogy
9 év alatt 15 százalékkal javult itthon a rákgyógyítás eredményessége.
De a további eredményekhez fontos szerepe lenne a megelőzésnek és a szűrésnek.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!