A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz, az ott tanulókhoz és tanítókhoz.
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, az Országházban azt mondta: a magyar származású amerikai üzletembernek a bevándorlással kapcsolatban kifejtett véleménye miatt van vita, de a két ügyet külön kell kezelni.
Azt mondta: amit Soros György az illegális bevándorlással kapcsolatban tett az elmúlt években, az Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti.
Nem tűrhetjük, hogy valaki bevándorlókat szervezzen a határhoz és kényszerhelyzetbe hozzon bennünket - fogalmazott.
A miniszter kiemelte: a kormány megállítani akarja bevándorlást, Soros György pedig megszervezni. Nem tartható az sem, hogy a "Soros-féle szervezetek" a magyar állammal perbe szállnak és a határ megnyitására akarják kényszeríteni - jelentette ki.
CEU-ügy: ne legyen versenyelőnyük
A tárcavezető kiemelte: az oktatás területén egyenlő esélyeket akarnak, világos versenyszabályokat, hogy a magyar egyetemek versenyhátránya megszűnjön. Mint mondta, az ügyben "készek vagyunk válaszolni" Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is.
"Soros György és hálózata" komoly nyomás alá helyezte Brüsszelt, Washingtont és Berlint, "folyamatosan megy a lobbi Magyarországgal szemben", de ezektől a szerveződésektől is megvédjük az országot - hangsúlyozta.
"Mindent fel fognak használni"
A kormány arra számít, hogy májusban és júniusban soha nem látott erejű vitái lesznek Brüsszellel a bevándorlók szétosztásának kérdésében - mondta Lázár János.
Május 10-én tartják a kvótapert az Európai Unió Bíróságán, ahová Magyarország fordult - Szlovákiával együtt -, hogy megakadályozza a kvótadöntés kötelező jellegét.
A következő hetekben arra kell számítani - mondta a miniszter -, hogy mind az Európai Bizottságban, mind az Európai Parlamentben nyomás alá akarják majd helyezni Magyarországot. A két testület egyes csoportjai, elsősorban a liberálisok, ugyanis el akarják érni, hogy Magyarország vegyen részt a migránsok kvóta szerinti szétosztásában.
Lázár János szerint Brüsszelben ebbe a kérdésbe "mindent bele fognak kavarni", a nemzeti konzultációt és az CEU ügyét is.
A vita szerinte kétes kimenetelű.
Marad az szja
A kormány célja 2018-ban az államadósság további csökkentése, 2,4 százalékos hiány és 4 százalék fölötti növekedés - adott számot a jövő évi költségvetés tervezetéről Lázár János miniszter szokásos csütörtöki tájékoztatóján.
A Miniszterelnökség vezetője három fontos célt jelölt meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban: a teljes foglalkoztatás érdekében szükséges lépések megtételét, a családok támogatását és a biztonság garantálását.
A tárcavezető beszámolt arról is, hogy a kormány még idén bevezeti az e-számlát, amelyhez kezdetben önkéntes lesz a csatlakozás.
Az is kiderült, hogy a kormány legközelebb április közepén foglalkozik ismét a a költségvetés számaival, és már a hónap végén, de legkésőbb május elején be is nyújtják a költségvetés tervezetét.
Újságírói kérdésre Lázár János elmondta: nem számolnak jövőre az szja-kulcs további csökkentésével.
Visszavonják a kutas rendeletet
A kormány döntése alapján hatályon kívül helyezik azokat a rendeleteket, amelyek szerint fennmaradási engedélyt kellene kérni a háztartási célú kutakra - mondta Lázár János. A 2016. január 1-jén hatályos állapotot kell visszaállítani, így a tavaly született rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.
Az NGM szeretné, ha lenne reklámadó
A hadsereg fejlesztéséről azt mondta Lázár János, hogy egyelőre nincs döntés, a terv neve van meg: Zrínyi 2020.
Nincs még döntés a reklámadóról sem. Adóemelésben nem gondolkodnak, de beszélni akarnak erről egyes szakmai szervezetekkel. A miniszter azt mondta, hogy a 9 százalékos kulcsot tartalmazó adót a kormány terjesztette be, de egyelőre visszavonták, mert az ügyben vita van. A Nemzetgazdasági Minisztérium eltökélt abban, hogy legyen valamilyen adó, de azt még nem tudják, hogy mekkora kulcsot határoznak meg jövőre.