A reintegráció már régóta létezik, azonban 2015 januárjában hatályba lépett az új büntetés-végrehajtási kódex, amely rögzíti, hogy a szabadságvesztés célját – mondta Orosz Zoltán.
„Ez a bírói ítéletben meghatározott joghátrány érvényesítésével, valamint a reintegrációs tevékenységgel az elítélt társadalomba való visszaillesztése és a jogkövető magatartásának elősegítése.
Az, hogy az elítélteket, a börtönben lévő fogvatartottakat a szabadulásukat követően sikeresen visszaillessze a társadalomba és a munkaerőpiacra is.”
A reintegráció a börtönbe kerülés után rögtön megkezdődik – mondta a Büntetés-Végrehajtási Országos Parancsnokságának szóvivője. Orosz Zoltán hozzátette, az esélyeik javítását több program is szolgálja, a legfontosabb az alapvégzettség megszerzésének lehetősége.
„Sok fogvatartott még alapfokú végzettséggel sem rendelkezik. A büntetés-végrehajtási intézetekben erre lehetőségük van, alap-, közép-, de akár felsőfokú tanulmányokat is folytathatnak.”
A büntetés-végrehajtási intézetek mellett tizenkét, állami tulajdonú gazdasági társaság is működik, ahol az elítéltek gyakorlatot is szerezhetnek – tette hozzá a Büntetés-Végrehajtási Országos Parancsnokságának szóvivője.
„Így sokkal nagyobb eséllyel tudnak a munka világába be- vagy visszakapcsolódni.”
Orosz Zoltán elmondta, jelenleg a magyar börtönökben a foglalkoztatási ráta 87 százalék fölötti.
A 2015 áprilisától élő úgynevezett reintegrációs őrizet intézménye lehetővé teszi, hogy a fogvatartottak a büntetésük utolsó időszakát az otthonukban vagy a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt helyiségben tölthessék – jelezte a Büntetés-Végrehajtási Országos Parancsnokságának szóvivője.
„Ez az időszak 2017 januárjától akár tizenkét hónap is lehet. A meghatározott reintegrációs zónát az elítéltek természetesen nem léphetik át, amit egy elektronikus nyomkövetővel ellenőriznek.”
Jelenleg 259 elítélt van reintegrációs őrizetben – mondta Orosz Zoltán.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!