Így kell elfogadni a bedrótozottnak is nevezett nemzedéket – jelentette ki Kalamár Hajnalka.
„Ahogy szokták mondani: »ez dobta a gép«, hogy ez a nemzedék
valós időben több csatornán is tud kommunikálni, többféleképpen is.
Számukra ez teljesen természetes. Ugyanakkor ez másfajta készségrendszert jelent, mint amikor egy fiú és egy lány találkozik és ül a tavaszi napsütésben a padon és valamit meg kellene fogalmazniuk egymásnak.”
A klinikai szakpszichológus kiemelte, az érzelmek sokszínű, árnyalt kifejezése hatással van a szervezet sejtszintű egyensúlyára.
„Ha történik valami velem és azt mondom: »tökjó volt«, kelt valamilyen hatást:
a pozitív üzenet elindul a szervezetben és hatással van a működésére, az egyensúlyára.
Ha azonban azt mondom: »nagyszerű, felemelő volt, ujjongtam, nagyon jól éreztem magam«, akkor az érzelemmel való telítettség az előbbi hatást ezerszeresére fokozza és
beindítja az öngyógyító folyamatokat.”
Kalamár Hajnalka követendőnek tartja az amerikai gyakorlatot, hogy a gyerekek bizonyos témákban előadást tartanak a társaiknak. A klinikai szakpszichológus hozzátette, a magyar iskolarendszer egyik hiányossága, hogy
kevés szóbeli kifejezésre van lehetőség.
„Dolgozathegyek, írásbeliség van, viszont valós idejű, szóbeli kommunikáció nincsen. Nem kapnak visszajelzést, nem kell szemkontaktust teremteni.”
Amikor aztán a felsőoktatásban először kell egy párperces prezentációt készíteni, világvégének élik meg, pedig lehetne ilyet már ötödikben is csinálni – fogalmazott Kalamár Hajnalka.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!