Magyarország idén már teljesíti a NATO azon elvárását, hogy védelmi kiadásainak 20 százalékát fejlesztésre fordítsa – monda Simicskó István a szövetség kétnapos budapesti transzformációs szemináriumának sajtótájékoztatóján. A honvédelmi miniszter az InfoRádió kérdésére jelezte, Budapest kész felgyorsítani, akár megduplázni a védelmi kiadások növelését, hogy az eredetileg tervezett 2026-os dátum helyett jóval hamarabb teljesítse a GDP arányos két százalékos vállalást.
„Az egyik pénzügyi terv a 0,1 százalékos ütemezett fejlesztés, de fel tudjuk ezt gyorsítani. Ha 0,15 százalékkal növeljük a védelmi költségvetésünket évről évre, tehát már jövő évtől kezdődően, akkor 2024-re el tudjuk érni a 2 százalékot. Ha 0,23 százalékkal növeljük, akkor 2022-re elérhetjük a 2 százalékos védelmi költségvetést.”
Simicskó István azt mondta, sok múlik a májusi NATO-csúcson születendő döntéstől. A többletpénzt egyebek közt légvédelemre, a helikopter képességek modernizációjára, a légi szállítási képességek megteremtésére és a kibervédelem erősítésére fordítanák. Magyarország alakítója szeretne lenni a közös biztonságnak – mondta a tárcavezető. A sajtótájékoztatón a NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller a NATO fontos szövetségesének nevezte Magyarországot, és elismerőleg szólt az ország szerepvállalásáról, kiemelve az afganisztáni és koszovói missziókat.
„A kihívások állandóak, amelyekkel a szövetség most szembenéz, és ezekre reagálnia kell a NATO-nak” - mondta a főtitkárhelyettes, hozzátéve, ezért is fontos, hogy 2015-ben megállt a kiadáscsökkentési trend, tavaly pedig 3,8 százalékkal, 10 milliárd dollárral növekedett.
Denis Mercier vezérezredes, a NATO Transzformációs Parancsnokság főparancsnoka arról beszélt, a világ annyira komplexé vált, hogy egyetlen nemzet vagy szövetség sem tud önmagában minden kihívásra választ adni, csak közösen, partnerek bevonásával van erre esély.
Némi véleménykülönbség volt érezhető a migránsokkal kapcsolatban a főtitkárhelyettes és a tárcavezető nyilatkozatában. Rose Gottemoeller azt hangúlyozta, a migrációs krízis emberi tragédia, a menekülteknek együttérzésre és kérelmeik igazságos elbírálására van szüksége, Simicskó István pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad a migrációt pusztán emberi jogi kérdésnek tekinteni, ahogy ezt több nyugat-európai állam teszi. Ezt azzal indokolta, hogy a migráció jó lehetőség a terroristák beáramlására is.
„Ez egy nagy küzdelem lesz a jövőben, a terrorizmust föl kell számolni. A veszély- és konfliktuszónákban – amely térségekben már jelen vagyunk, vagy még egyáltalán nem – az EU-nak nagyobb szerepet kell vállalnia” - mondta a tárcavezető. Hozzátette: látszik, hogy az Európai Uniónak ezeket a képességeit – a szerdai, londoni merénylet is erre utal – fejlesztenie kell.