A NATO legnagyobb kihívása a katonai szervezet reakcióidejének javítása – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Wagner Péter.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója példaként említette, hogy a Krím-félsziget annektálása is alaposan feladta a leckét a NATO-nak.
„Ha az, ami Ukrajnában megtörtént a Krím félszigeten, egy balti államban történik meg, akkor vajon mennyi ideje maradt volna a NATO-nak, hogy kellőképpen tudjon reagálni?”- vetette fel a szakértő.
„Ez volt orosz szempontból a briliáns a krími invázióban, hogy napokig, hetekig a sötétben tartotta a nemzetközi közösséget,
hogy tulajdonképpen kik azok, akik elzárják a laktanyák kijáratait, kik azok, akik körbeveszik az épületeket. Egy ideig úgy tűnt, hogy ezt az akciót az elégedetlen helyi lakosság hajtja végre” - mutatott rá Wagner Péter.
Hozzáfűzte: ugyan furcsa volt a felszereltségük, furcsa volt a szervezettségük, de nem utalt semmi arra, hogy közvetlen orosz jelenlét lett volna az eseményekben.
A hírszerzés hiába azonosítja gyorsan, hogy ki az ellenség, ha a NATO-ban felülről lefelé a tagországok között annyira lassan áramlik az információ, mint most
– hívta fel a figyelmet Wagner Péter.
Ez a nagy kérdés Szíriában
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a szíriai polgárháborúban valószínűleg a kurdok fogják legyőzni az Iszlám Államot, és cserében autonómiát kapnak az Aszad-rezsimtől.
A szíriai polgárháborúban az Aszad-rezsim áll nyerésre
– mondta Wagner Péter az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Aszad pozíciói erősödtek az elmúlt két évben azáltal, hogy Oroszország és Irán beavatkozott mellette. Törökország pedig azért avatkozott be, hogy megakadályozza a kurdokat abban, hogy a török-szír határ mentén egy egybefüggő területet hozzanak létre. Jelen pillanatban a tengerpartról elindulva van egy kurd enklávénk, egy török zónánk, aztán megint egy kurd enklávénk. Ettől délre húzódik az Iszlám Állam most már egyre csökkenő területe. Ezt idáig a kurdok szorongatták az amerikai beavatkozásnak köszönhetően” – magyarázta a szakértő.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a konfliktus végén Szíriában három terület különül majd el.
„Hosszú távon – ha nem lesz újabb beavatkozás – az történik, hogy a végén lesz egy kormány, egy Törökország és egy kurdok által uralt terület.
A nagy kérdés az lesz, hogy amikor az Iszlám Államot legyőzik Szíriában - és ezt nagyrészt a kurdok fogják megtenni –, akkor ennek a területnek mi lesz a sorsa, ugyanis a kurdoknak ez nem kell.
Ők az amerikai kapcsolataikba invesztálnak, vért és emberáldozatot hoznak, hogy segítsenek az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam legyőzésében. Ezek nem kurd, hanem arab területek” – hangsúlyozta a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
A kurdok ugyanis a jelenlegi információk szerint nem akarnak önálló államot az alapvetően arab identitású Szíriában, hanem megelégednének a z autonómiával.
„Amit meg is kaphatnak a velük együttműködő Aszad-rezsimtől, bár kérdés, hogy ehhez mit szólnak a törökök, az oroszok és az izraeliek, akiknek Aszad sokat köszönhet” – tette hozzá Wagner Péter.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!