Tarlós István a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepségen úgy fogalmazott: "a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a '48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk".
Jó volna, ha egymásra figyelnénk, és nem a különböző megfelelési kényszerek nyomása alatt telnének napjaink - tette hozzá.
A főpolgármester hangsúlyozta azt is, hogy "a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként".
A hamis próféták ellen
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozata volt, itt markánsan mutatkozott meg nemzetünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége - mondta Tarlós István. Szabadságunk megőrzése érdekében - amelynek kivívásáért oly sokat harcoltak elődeink - belső és külső akadályokkal is meg kell küzdenünk, mint történelmünk során megannyi alkalommal.
"Le kell győznünk a hangos kevesek által hirdetett kishitűséget és kisszerűséget, a mindenre nemet mondók nihilizmusát, a külső érdekeket képviselő, idegenek által építgetett, Petőfi, Arany, Széchenyi, Jókai, Németh László lelkületével összeegyeztethetetlen hamis prófétákat" - hangsúlyozta a főpolgármester.
Hogyan is látta a célt Németh László, mit akartak szerinte Petőfiék: "a magyar népet a magyar nemzetbe befogadni, és az így meggazdagodott nemzetet erényeivel a népek társaságába bekapcsolni". Ezt akarták, így akarták - mondta Tarlós István.
Össznemzeti élmények
Mint mondta, ma is nagy szükség van pozitív, össznemzeti élményekre.
"Össze kell fogniuk azoknak, akik hisznek a közösség erejében, őrzik a magyar identitást, nemcsak a mának élnek, hanem az utánuk jövőkre is gondolnak" - fogalmazott.
A polgári átalakulásról
Tarlós István emlékeztetett arra, Magyarországon 1848 indította meg a polgári átalakulást, a magyarság sokszoros túlerővel szemben folytatott önvédelmi harca pedig nemzeti mitológiánk egyik legfontosabb részévé vált. Az 1840-es évek végén forradalmi hullám söpört végig Európában, de csak a magyarok jutottak el a sikeres katonai ellenállásig.
A mai napon minden magyarul érző és gondolkodó ember tisztelettel adózik azok emléke előtt, akik vállalták a polgári átalakulásokért folytatott küzdelmet, és készek voltak harcolni a magyar nép szabadságáért - jelentette ki.
Tarlós István elmondta, az 1848-as forradalmat követő szabadságharc ugyan a katonai túlerővel szemben elbukott, a forradalom mégis győzött, 1848 vívmányait, eredményeit - a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőség követelését - még a szabadságharc leverése utáni rémuralom és abszolutista kormányzat sem merte eltörölni.
Kiemelte: 1848 valódi mérföldkő a magyarság történelmében, és mélyen gyökerezik nemzeti hagyományunkban. A forradalom össznemzeti élménnyé vált, közmegegyezés övezte és övezi a társadalmi átalakulás szükségességét, a küzdelem értelmét, a szabadságharc vállalásának elkerülhetetlenségét. 1848-cal megszületett a modern magyar nemzet, és megkezdődhetett nemzetünk fejlődésének egyik fontos fejezete.
Budapest létrehozása
A főpolgármester kitért arra is, hogy a magyar nemzet egységes fővárosa, Budapest létrehozásának gondolata is a forradalomhoz vezető reformkorban született; Pest és Buda, a két testvérváros már az 1840-es években az ország fővárosává fejlődött politikailag, gazdaságilag és nem utolsósorban kulturális szempontból is. Azzal, hogy 1848 júniusában megnyílt az első pesti országgyűlés, Pest-Buda minden szempontból az ország fővárosává vált, ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a főváros 1873-as egyesítéséhez vezetett.
Üdvözölte a lengyeleket
Tarlós István beszéde elején az ünnepségen megjelent lengyel embereket köszöntve arról beszélt: "mi, magyarok nem felejtjük el, hány lengyel hős harcolt a magyar szabadságért. A lengyel légió tagjait, akik a magyarokkal meglévő régi barátságra hivatkozva jöttek Magyarországra 1848-ban, hogy mellénk álljanak a szabadságért folytatott harcokban. 1849-ben pedig a lengyel Bem tábornok briliáns megmozdulásai tartották hónapokig életben Kossuth épp csak megszületett köztársaságát."