eur:
394.72
usd:
365
bux:
65502.22
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Itt a nemzeti alkalmazkodási stratégia

Itt a nemzeti alkalmazkodási stratégia

Milyen lesz az időjárás Magyarországon 2050-ben? Mi lesz a megújuló energia felhasználásának jövője? Hogyan szabadulunk meg az üvegházhatású gázoktól? Hogy növeljük zöldterületeinket? Milyen szerep jut mindebben az egyházaknak?

Elkészült a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégia tervezete.  A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által a kormány honlapján közzétett dokumentum (pdf) szerint Magyarország - a gazdasági versenyképesség és növekedés, a társadalmi jólét megteremtése és a szegénység elleni küzdelem, valamint az éghajlatvédelem szempontjainak figyelembevételével - fokozatosan tér át az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra.

Az összefoglaló szerint Magyarország az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve

Európa egyik legsérülékenyebb országa.

A több mint 220 oldalas dokumentum - amelyet március 16-ig lehet véleményezni - már a 2015 végén Párizsban tartott klímacsúcson elfogadott új globális, úgynevezett párizsi megállapodás kritériumait is tartalmazza.

  • A szakemberek 2021-2050 között minden évszakban szinte az ország egész területén 1 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel számolnak.
  • Az évszázad végére a nyári hónapokban több mint 4 fokos melegedés is lehet.
  • Az éves csapadékösszegben nem számítanak nagy változásra, az eddigi évszakos eloszlás viszont nagy valószínűséggel átrendeződik: a nyári csapadék a következő évtizedekben 5, az évszázad végére akár 20 százalékkal is csökkenhet, míg ősszel és télen több csapadék várható a megszokottnál.
  • Hosszabb szárazság nyáron, míg nagy mennyiségű és intenzív csapadék inkább ősszel lesz gyakoribb.

Az átdolgozott stratégia három fő részből áll

Az úgynevezett hazai dekarbonizációs útitervben rögzítik az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait. 

Az ilyen gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező, amit jórészt az alacsony egy főre eső energiafogyasztásnak, az energiatermelésen belül az atomenergia, és a relatíve alacsony fajlagos kibocsátású földgáz dominanciájával magyaráznak. A jövőben e cél elérésében nagy szerepet szánnak a kibővített paksi atomerőműnek.

A stratégia szerint az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés megvalósítása nem jelent versenyképességi korlátot a magyar gazdaságnak, sőt az innováció és a zöldgazdaság-fejlesztés révén hozzájárulhat a termelő ágazatok modernizációjához és Magyarország újraiparosításához.

A célkitűzések között szerepel többek között a fosszilis energiahordozók kiváltásának elősegítése, elsősorban a hő- és villamosenergia-termelés, az épületfűtés és a közlekedés területén, valamint a szén-dioxid természetes nyelő kapacitásainak (fák, erdők) növelése. Hangsúlyozzák az energiahatékonyság és az energiatakarékosság előmozdítását, elsősorban az épületenergetika és a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar egyes ágazatai területén, s a villamosenergia-termelésben. Mindezek hozzájárulhatnak a korábban célul kitűzött 20 százalékos energiahatékonyság-javuláshoz.

A dokumentum második fő része a nemzeti alkalmazkodási stratégia, ami az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelésére alapul.

A célok között rögzíti többek között a természeti erőforrások készleteinek védelme, valamint a sérülékeny térségek és sérülékeny ágazatok (többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának támogatása, valamint a társadalom alkalmazkodóképességének javítása.

A harmadik kiemelt rész a partnerség az éghajlatért szemléletformálási terv, amely az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálást hangsúlyozza a klímatudatosság és a fenntarthatóság szempontjainak integrálását a társadalomban. Ebbe a médiát, az egyházakat, valamint civil és tudományos szervezeteket is bevonnának.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

Egyáltalán nem mindegy, hogy mikor mész nyugdíjba - Hasonló életpályánál is hatalmas eltérések lehetnek

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×