Orbán Balázs elmondta, a migráció kezelésével kapcsolatban létezik egy magyar kormányzati javaslat, ami a Schengen 2.0 akciótervnek tekinthető. Az ebben megfogalmazott tíz pontból nyolc a végrehajtás irányába mutat. A kilencedik Líbia területén létesítene befogadóállomásokat. Eddig ez az Európai Unió és az Európai Tanács egyik dokumentumában sem volt található, most a máltai ülésen megjelent – tette hozzá a Migrációkutató Intézet igazgatója.
„Egyetlen pontban tart még a vita, ez a méltán híres kötelező elosztási mechanizmus, a relokáció vagy a kvóta rendszere.”
Orbán Balázs felidézte, 2015 márciusában, a líbiai konfliktus következményeként kezdett foglalkozni az Európai Tanács a migrációs krízissel. Az ülések központi eleme a migránsok kvóta szerinti elosztása, vagyis a relokációja volt. A nyugat-balkáni útvonal jóval később, 2015 októberében jelent meg először az elemzésekben, a migránsáradat kifejezést 2015 decemberében használta először az Európai Tanács – mondta a Migrációkutató Intézet igazgatója.
„Az újabb pont 2016-ban következett, amikor Görögország megsegítése, az EU-török megállapodással kapcsolatos teendők uralták már a tanácsülések után kiadott dokumentumokat. Akkor merült fel az európai határ- és partiőrség felállítása is. Ezt követően az Európai Tanács már úgy fogalmazott, hogy többségükben gazdasági migránsok érkeznek. 2016 végén a balkáni útvonal lezárását már pozitívumként fogadja az Európai Tanács és úgy fogalmaz, meg kell akadályozni az illegális migrációt a Földközi-tenger középső térségében is.”
A Migrációkutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, a mostani, informális máltai csúcs egy dologban hozott újdonságot; kimondta a dokumentum, hogy a nemzetközi szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a menekültek számára megfelelő fogadóállomások kialakítását Líbiában. Orbán Balázs hozzátette, az elmúlt két évet tekintve a változások iránya teljesen egyértelmű.