eur:
392.82
usd:
366.69
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Ahol már megszűnt a munkanélküliség - országos lista

Tavaly év végén 42 olyan település volt, ahol mindenki dolgozott, míg 31 olyan, ahol legalább a helyi lakosság ötöde munkanélküli volt – írja a Napi.hu.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 273 498 álláskeresőt tartott nyilván országosan tavaly év végén, ez 3,99 százalékos relatív mutatónak felel meg.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb az álláskeresők aránya (7,48 százalék) és száma (35 589), míg Győr-Moson-Sopronban a legalacsonyabb (1,14 százalék és 3518 fő) – közölte a Napi.hu.

Tavaly év végén 42 olyan település volt, ahol egyetlen egy álláskeresőt sem tartottak nyilván. Gazdasági csodára ugyanakkor nem kell gondolni: ezen települések többsége elöregedett, azaz a fiatalok már elköltöztek, csak a nyugdíjasok maradtak, és ez, valamint a közmunkások nagy száma javítja a statisztikát.

A települések többsége Nyugat-Magyarországon, főleg Zala megyében található. Keleten mindössze egyetlen falu, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakony került be a felsorolásba, ahol összesen 32 munkavállalási korú él, ők pedig mind el tudtak helyezkedni vagy közmunkások. A települések között van Salföld, Vöröstó, Pásztori, Mérges és Orbányosfa is.

A hivatalos statisztika szerint tavaly év végén 31 olyan település is volt, ahol minden ötödik munkavállalási korú állást keresett. Ezek többsége Borsodban található, Nógrádban és Baranyában található. A rekorder a Somogy megyei Rinyabesenyő, ahol a dolgozókorú lakosság 39,31 százaléka nem talált magának állást 2016 decemberében.

A nagyvárosokat tekintve Debrecen áll a legrosszabbul 7681 álláskeresővel, a második Miskolc, ahol 5650 álláskeresőt regisztrált az NFSZ. A főváros nélküli versenyben Pécs kúszott fel a harmadik helyre 4032 munkanélkülivel.

A relatív mutató más sorrendet mutat: a megyei jogú városok közül Salgótarján magasan a legrosszabb arányt produkálta 8,77 százalékkal. Az összesítésben szerepelnek a legalább ezer álláskeresővel rendelkező városok is, így Békés (8,41 százalék) és Ózd (7,97) százalék a további sorrend.

A másik végletet Sopron jelenti 316 álláskeresővel és 0,8 százalékos aránnyal. Nem panaszkodhatnak a győriek sem, ahol az 1159 munkanélküli 1,35 százalékos relatív mutatót eredményezett, míg Érden 1,73 százalékot, avagy 789 álláskeresőt mért az NFSZ.

December végén Budapesten összesen 20 500 álláskeresőt regisztrált a hatóság, ami azt jelenti, hogy munkavállaló korú lakosság 1,8 százaléka nem talált magának munkát. Minden tekintetben az ötödik kerület a nyertes, hiszen nemcsak számszerűleg, hanem a relatív mutatóban is (a II. kerülettel holtversenyben) mérte a legjobb eredményt az NFSZ. A legtöbb munkanélküli a XIV. kerületben található, míg ha az arányokat nézzük, úgy a XX. kerületben a legrosszabb a helyzet.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×