A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló szűrővizsgálatok rendjét egy 1997-es miniszteri rendelet szabályozza, és eszerint a háziorvosoknak meghatározott időnként
kötelezően szűrővizsgálatokra kell küldeniük a panaszmentes pácienseiket is,
ám erre a legritkább esetben kerül sor.
Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke elismerte, hogy ma is hatályos ez a jogszabály, csak éppen a végrehajtására nem teremtették meg a feltételeket, mert ahhoz, hogy ez a rendszer működőképes legyen, rendelőintézeti, szakorvosi, asszisztensi kapacitás kell és megfelelő diagnosztikai háttér is.
"A teljesítményvolumen-korlát alatt tevékenykedő egészségügyben, ahol nagy létszámhiány, hosszúak a várólisták, ami a jelenlegi gyógyító munkát is hátráltatja,
elképzelhetetlen, hogy még az ilyen szűrővizsgálatokon jelentkezők kivizsgálást is el lehessen végeztetni"
- mondta Selmeczi Kamill.
Nőnél a méhnyakrákszűrés, az emlőszűrés, mindkét nemnél a végbélrákszűrés tartozik például az elvileg kötelező szűrővizsgálatok közé, de a tapasztalatok szerint csak a már panaszokkal jelentkező betegeket utalják be ezekre a vizsgálatokra. Selmeczi Kamill szerint a pácienseket is érdekeltté kellene tenni a szűrésekben, például a rendszeresen megjelenőknek csökkenteni kellene a járulékterheiket.
"Ezeknek a vizsgálatoknak rutinszerűeknek kellene lenniük, de erre nincs meg sem a személyi, sem az eszközfeltétel" - mondta az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.