A hatóságok még vizsgálják, mi okozhatta a magyar busz balesetét Olaszországban.
„Amikor egy egyenes szakaszon a jármű hosszan elhagyja a sávot, és ferde szögben ütközik a szalagkorlátnak, az az esetek többségében emberi hibára vezethető vissza” - jelentette ki az InfoRádió által megkérdezett szakértő, Kőfalvi Gyula.
"Mivel az útnak amúgy is van egy kifelé dőlése, ha a sofőr nem tartja egyenesben a járművet - illetve ha nincs az autóban automatikus sávkorrekciós asszisztens -, akkor a mikroelalvások következményeként a jármű hegyes szögben relatíve hosszabb távon – a sebességtől függően – lehalad a pályáról. Egy ilyen nyom az esetek többségében emberi hibát jelez" - részletezte a Gépjárműszakértők Európai Egyesülete magyar részlegének a vezetője.
A baleset okát elemezve a szakértő elmondta: a mikroelalvás nagyon egyénfüggő. A híradások szerint ez kétsofőrös buszjárat volt, ahol valószínűleg figyeltek a vezetési időkre. Kőfalvi Gyula elmondta, hogy részt vett a 2002-es balatonkeresztúri lengyel zarándokokat szállító buszbaleset vizsgálatában, ahol szintén két sofőr vezetett felváltva, és ahol mindössze 45 perc elég volt ahhoz, hogy mikroelalvás bekövetkezhessen.
A baleset után keletkezett tűzzel kapcsolatban elmondta: a busz hátulsó részében van a motor, de a busz elejében történt a nagy deformáció, ahol valószínűleg elektromos zárlat keletkezhetett.
„Egy autóbusz nem egy percen belül gyullad ki, akár öt-tíz perc is eltelik addig. Ám ha roncsolódtak az első ajtók, és az elöl lévők megsérülnek, nem tudtak kijutni a járműből” - folytatta Kőfalvi Gyula.
A Gépjárműszakértők Európai Egyesülete magyar részlegének vezetője elmondta, az ütközés mértékéből úgy tűnik, hogy legalább 70-80 kilométer per órával mehetett az autóbusz.