„Évente 300-400 kérés érkezik hozzánk, amelyeket vagy az anyakönyvvezetőhöz, vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal anyakönyvi osztályához kell írniuk a szülőknek” - mondta az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Ezekről a magyar szabályok alapján döntünk. Ilyen szabály például, hogy csak két neve lehet valakinek ma Magyarországon, és a nevet csak magyar helyesírással lehet bejegyezni. Bár más országokban előfordulnak, Magyarországon azt is szabály tiltja, hogy uniszex neveket bejegyezhessünk – folytatta Raátz Judit.
A szakember elmondta, hogy a leggyakrabban idegen helyesírással próbálnak neveket bejegyeztetni a szülők, de az is gyakori, hogy mesealakokról neveznék el a gyermeküket.
Idén jóvá is hagyott egy mesefiguranevet a bizottság, a Mamintit, ami egy kicsi zöld tündér neve Lázár Ervin meséjében. De a Lencsi név is ismerős lehet egy gyermekdalból. De van néhány idegenebb hangzású név is, ilyen a Nilüfer, a Nurbanu, a Jáel, és a görög varázslónő, Médeia neve is hivatalosan választható.
Raátz Judit elmondta, a döntés során vannak viták a bizottságban.
Kifejtette: az utónévbizottságban van például olyan tag, aki nem nagyon szereti a női becézett alakokat. Ám a magyar névrendszerben ezeknek van helyük.
A Magyarországon letelepedett külföldiek névadásával kapcsolatban Raátz Judit elmondta: úgy látja, a Magyarországon élő kínaiak nagy része még első generációs, akik ha megkapják a magyar állampolgárságot, könnyedén adnak magyar nevet a gyermeküknek, akár az István vagy a János nevet is.
„Az elmúlt öt évben talán egy kínai névkéréssel találkoztam” - mondta az MTA tudományos főmunkatársa.
Hozzátette: az arab nevek azonban már inkább második-harmadik generációs itt élő állampolgárok kérései, míg az indiai neveket a Krisna-tudatú hívők kérik.
Az újonnan bejegyzett fiúnevek között a legnagyobb felbolydulást a Bentli név okozta.
Ezzel kapcsolatban Raátz Judit elmondta: ilyen esetben azt kell vizsgálnunk, hogy ez létező név-e – Angliában használják, családnév is volt – és ha a kiejtést követve le tudjuk írni, akkor bejegyezhető név.
„Nálunk nincs olyan jogszabály, amely például az angoloknál megvan, hogy márkanevet nem lehet bejegyezni” - tette hozzá az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
Raátz Judit, a bizottság tagja szerint az európai névadási szabályokat tekintve bizonyos szempontból jóval szabadabb, bizonyos szempontból viszont sokkal szigorúbb a magyar névadás, mint más országoké.
„Franciaországban, Hollandiában például ha egy névre az anyakönyvvezető azt mondja, hogy nem bejegyezhető, és a szülő nem ad azonnal egy másik nevet a gyereknek, akkor maga a hivatalnok ad egy nevet, és azzal anyakönyvezi a gyereket” - mondta az MTA tudományos főmunkatársa.