Január elseje óta kötelező minden magyarországi kórházban az újszülöttek hallásvizsgálata objektív eszközökkel, vagyis nem csupán tapsolással, csettintéssel, csengetéssel vizsgálják a csecsemőosztályokon a hallás épségét.
A műszereket eddig csak a vidéki kórházak kapták meg uniós támogatással. Most azonban a közép-magyarországi régió is örülhet, ugyanis a Nemzetközi Mentőszolgálat összegyűjtött adományából és az Emberi Erőforrások Minisztériumának saját költségvetésében elkülönített részéből 16 budapesti és Pest megyei kórházba jutott az objektív hallásszűréshez szükséges készülékekből.
Balog Zoltán tárcavezető azt mondta: a halláskárosodás korai felismerése fontos a kezelések mielőbbi megkezdéséhez. Ez a megelőzést szolgálja.
„Fontos az, hogy a prevenciónak, a megelőzésnek, és annak a nagy szűrőprogramnak a része, amelyik éppen most indul az egészségügyi államtitkárság gondozásában. Időben felismerni a bajt és időben segíteni, konkrétan, kiszámíthatóan emberéleteket jelent és egészséges emberéleteket jelent” - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár hangsúlyozta: a kormány ezzel esélyegyenlőséget teremtett Magyarországon a hallásszűrés területén.
„Elértük azt, hogy minden újszülött megkapja azt az esélyt, hogy időben jusson rehabilitációhoz, amennyiben a családja rászorul” - mondta az államtitkár.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke arról beszélt, az eszközbeszerzés előtt megkérdezték a szakmát a készülékekről.
„Minden kórház vezetőjét megkérdezték, hogy mivel szeretnének dolgozni. Ezt mi abszolút természetesnek tartjuk, ezért is van három különböző készülék” - mondta Edvi Péter.
Szabó Miklós neonatológus példátlannak nevezte a szakma, a civilek és a kormány összefogását a hallásszűrés modernizálásáért.
„Az újszülöttek nem panaszkodnak, nem tudják elmondani a problémáikat, tehát nekünk, gyerekorvosoknak a hivatásunk nemcsak az, hogy gyógyítsunk, hanem az érdekeiket képviselni legkevésbé alkalmas honfitársainknak az érdekeit kell közvetítsük a döntéshozók felé” - fogalmazott a neonatológus.
Az új szűrési módszerrel várhatóan emelkedik a halláskárosodásban érintettek száma, az újszülöttek között 3 ezrelék, az intenzív osztályra kerülők között 4-6 százalék lesz várhatóan ez az arány.
Világszínvonalú vizsgálat
A kötelező objektív hallásszűrés bevezetésével világszínvonalú ellátáshoz jutnak az újszülöttek, ugyanakkor a rehabilitációhoz is megvannak a legmodernebb készülékek és eljárások Magyarországon - véli a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház fül-orr-gégészetének profilvezető főorvosa.
„Szűrőmódszernek azok számítanak, amik teljes körűek, tehát a megszületett gyerekpopuláció egészéről adnak egy teljes keresztmetszeti képet egy adott évben, ami végül is alkalmas arra, hogy statisztikákat készítsünk. Ez látszólag öncélú lehet, de nagyon pontosan tervezhetővé válik ezáltal a hallásrehabilitáció” - közölte Noszek László.
„A hallási fogyatékosság azon érzékszervi fogyatékosságunk, ami bármilyen fokú is, bármilyen területen alakul is ki, amit igaz, hogy kompromisszumokkal, de rehabilitálni tudunk. Tehát ha kell, hallókészüléket adunk, ha kell, akkor beültetünk különböző eszközöket a koponyába, ami biztosítani tudja a hallást, ha pedig nem olyan fokú még, de igényel fejlesztést, akkor az időben megkezdett korai fejlesztés lehetővé teszi a tökéletes rehabilitációt” - mondta a profilvezető főorvos.
Elmondta, hogy az új vizsgálati módszerrel és az azt követő vizsgálatokkal sokkal pontosabban meg tudják határozni, hogy egy belső fül-eredetű, vagy esetleg a hallórendszer egyéb területein alakul ki a hallásprobléma. A legfontosabbak az úgynevezett belső fül eredetű halláskárosodások, hiszen ezek vannak a legnagyobb számban – tette hozzá.
„A most bevezetett diagnosztikával Európa – és talán a világ – élvonalába is kerülünk, és ugyanez elmondható a terápiás eszközökről is. Ma Magyarországon rendelkezésre áll minden olyan műtéti módszer és minden olyan egyéb terápiás lehetőség, ami a legmagasabb színvonalú rehabilitációt lehetővé teszi” - fogalmazott a Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház fül-orr-gégészetének profilvezető főorvosa.
Az objektív vizsgálat
Az újszülöttek korszerű hallásvizsgálatával évi ötszázzal nőhet a kiszűrt esetek száma - véli a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója. Tamás Pál szerint emiatt új eszközökre és munkatársakra is szükség lesz a jövőben.
Az újításnak köszönhetően mostantól minden magyar újszülött babát az újszülött osztályon az első két nap alatt megvizsgálják, az intenzív osztályon lévő babákat pedig többször is ellenőrzik – közölte a klinikaigazgató.
Tamás Pál elmondta, hogy az új készülékkel az agytörzs elektromos jeleit mérhetik.
Az objektív mérés során hangokat hall a gyermek füle, és ha a hang elindul a hallópályán, kivált egy elektromos választ, amit a készülék érzékel. Ha a készülék nem érzékel jelet, az azt jelzi, hogy valami probléma lehet a csecsemő hallásával – ismertette a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájának igazgatója.
Sok évnyi munkát előzhetünk meg
Objektív hallásvizsgálat nélkül előfordul, hogy későn derül ki a gyerekkori hallásromlás - hívta fel a figyelmet a Heim Pál Gyermekkórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvos-helyettese. Csákányi Zsuzsanna szerint azonban még így, 2-3 éves korban is a szülői, nevelői és orvosi segítséggel behozható a lemaradás.
„A tapasztalat az, hogy az újszülött kori hallásszűrés nélkül későn, egy súlyos nagyothallás is csak átlagosan 2-3 éves korban vagy még később derül ki. Ennek a következménye az, hogy a gyermek nem tud a normál közösségbe, a normál iskolai rendszerbe integrálódni” - mondta Csákányi Zsuzsanna.
„Cochleáris implantációval, és rendszeres szurdopedagógiai foglalkozásokkal, audiológiai gondozásba vétellel és szülői odafigyeléssel a gyerekek azért rehabilitálhatók, és hosszú évek alatt behozhatják a lemaradást” - tette hozzá.
„Az átfogó programmal már újszülött korban a nagyothalló gyerekeket kiszűrhetik, és három hónapos korra diagnosztizálódhat a nagyothallás ténye, hat hónapos korig pedig megkaphatják a hallókészüléket” - ismertette a Heim Pál Gyermekkórház fül-orr-gégészeti osztályának főorvos-helyettese.
Semmi sem korlátozza a hangerőt
A gyerekeknél legtöbbször a szabadidős tevékenységek miatt alakul ki hallásromlás - mondta a regensburgi klinika és a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára. A koncertek, meseelőadások zajszintjét ma semmi nem korlátozza, így mindenki ki van téve a hangtechnikusok ízlésének - fogalmazott Hacki Tamás, aki elárulta, a szakemberek már dolgoznak a gyerekek hallásvédelmi stratégiájának jogszabály-tervezetén.
„Az meg van határozva, hogy egy diszkóból kifelé mekkora hangerő kerülhet a lakókörnyezetbe, de az, hogy a diszkóban bent, vagy egy gyermekelőadáson bent milyen magas lehet a hangerő, nincs meghatározva” - mondta Hacki Tamás.
„Ki vagyunk téve a hangtechnikusok ízlésének” - mondta az egyetemi tanár.